| |
Ajaksípos hangszerek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés ...
Ajaksípos hangszerek
Az ajaksípos hangszerek (furulya, fuvola, piccolo, különböző sípok) az emberiség legősibb zeneszerszámai közé tartoznak. Nevüket a hangszertesten található hangképző nyílásról kapták.
Tovább ...
Az ajaksípos hangszerek fúvókája a legősibb, legegyszerűbb hangkeltő szerkezet, a legegyszerűbb estben nem egyéb, mint egy cső pereme (pl. pánsíp, tilinkó), vagy a hangszertest végén különlegesen kialakított nyílás (pl. fuvola), ...
A tilinkó nyitott ajaksípos hangszer. 60-80 cm hosszúságú[GK8] , átmérője 16 mm-es. Egy mindkét végén nyitott cső, hanglyukak nélkül.
Pásztorsíp, ajaksípos egyszerű népi hangszer.
A balkáni és kelet-európai nyelvekben elterjedt vándorszó a román fluier, fluierÄ (pásztorsíp) szóra vezethető vissza, amely hangutánzó eredetű, a fluiera (fütyül, süvít) igével kapcsolatos.
A barokk előtti zene tehát megszámlálhatatlan fajtájú, méretű, nevű és hangszínű kisebb-nagyobb szimpla- és duplanádas, ajaksípos és trombitaféle hangszert termett, ...
A fuvolában - a többi ajaksípos hangszerhez hasonlóan - a hangot eredményező rezgésfolyamat úgy jön létre, hogy egy szűk résen kiáramló levegő éles, ék alakú akadályba ütközik, és az akadálynak hol az egyik, ...
Méretét és formáját tekintve a hosszúfurulyához hasonló, de hangsorában eltérő, ötlyukú, ajaksípos hangszer.
 Lásd még: Hangszer, Furulya, Aerofon, Aerofon hangszer, Fúvós
|
