Urál (osztjákul: Öv, oroszul: Kammenoj Pojasz; az ókorban Montes Hyperborei v. Riphaei), 1. Európa és Ázsia határán a Kari-öböltől az Aral-tó partjáig (az É. sz. 68° 30'-45° 30'-ig) elhúzódó, 2560 km.
Urál: Az óidő perm időszakában keletkezett hegység a Variszkuszi-hegységrendszer tagja, amely az ősi Európa és Ázsia ütközésekor gyűrődött fel.
Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik. Ugyanez a helyzet Kazahsztánnal, amelyet az Urál folyó oszt ketté, és Azerbajdzsánnal, melyet a Kaukázus vonulata.
Keleten az Urál hegység választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. A Jenyiszej és Léna között emelkedik a Közép-szibériai fennsík, mely délen az Altaj és Szaján hegységekben végződik.
Október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig: Urál (Oroszország) Március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig: Szamara környéke, Udmurtföld (Oroszország), Örményország, Azerbajdzsán [szerkesztés] UTC+5:30 ...
Oroszország nagyobb részét síkság borítja be: Kelet-Európai-síkság, Kaszpi-mélyföld vagy az Orosz-síkság. A síkságok mellett jelentős hegységekkel is találkozunk: Kaukázus vagy éppen az Urál hegység. Az Urál-hegység választja el Európát Ázsiától.
See also: Európa, Ázsia, Oroszország, Kelet-Európa, Kazahsztán
 
|