Szuezi-csatorna

Szuezi-csatorna
a szuezi földszorost átvágó, a Közép-tengert a Vörös-tengerrel összekötő csatorna. Már I. Sethos és II. Ramses (Kr. e. 1400.) fáraók alatt ástak egy csatornát a Nilustól a birodalom keleti határáig és valószinüleg a Vörös-tengerig. II.

Port Said a Szuezi-csatorna északi bejárata a Földközi-tenger partján. Fiatal város: Said pasa alapította 1859-ben, amikor a Szuezi-csatorna feltárását megkezdték.

Izrael, az Akabai-öböl, a Szuezi-öböl és a Szuezi-csatorna határolja be. A félsziget északi része sivatagos, déli részét hegyláncok zárják le. Ezek között a hegyek között található az ország legmagasabb pontja is.

Az arab világ legnépesebb országa Egyiptom a maga 70 millió lakosával, melynek nagy része a Nílus menti területekre, illetve a Szuezi-csatorna mentére tömörül. Fővárosa Kairó, melynek népessége meghaladja a 20 milliót.

Elvesztette kereskedelmi szerepét is a Szuezi-csatorna megnyitásával. A két világháború sem múlt el nyomtalanul a sziget életében. Az I.

A Níluséhoz hasonlóan kényes ökológiai rendszerrel rendelkezik a Vörös-tenger is, melyet a Szuezi-csatorna forgalma, a halászat és az idegenforgalom veszélyeztet.

Egyiptom a legnépesebb arab ország. A lakosság nagy része a Nílus és a Szuezi-csatorna mellett él.
Földrajz ...

Az ipari fejlődést elsősorban az északkeleti kőolaj és az asszuáni vízi energia táplálja, főként a textilipar dominál. Az idegenforgalom és a Szuezi-csatorna jelentős devizaforrás, de a lakosság átlagos életszínvonala igen alacsony.

Jelentésre méltó a Líbiai -sivatag is, mely homokbuckákkal, oázisokkal, és mélyföldekkel tarkított, a Vörös-tenger árka, vagy az Arab-sivatag, a Sínai -félsziget, mely igen kopárnak mondható, és az Ázsiától elválasztó Szuezi-csatorna.

See also: Egyiptom, Földközi-tenger, Nílus, Vörös-tenger, Kairó