Szudéták középeurópai hegység, amely az Odera és Becsva által átszelt 260 méter magas Morva-kaputól ÉNy-ra az Elbe folyóig húzódik; ÉK-i oldalán Szilézia és Szászország, DNy-i oldalán pedig Cseh- s Morvaország terülnek el.
A Szudéták-hegység a maga geológiai változatosságával egyenesen lenyűgöző. A Bagoly-hegyen akár féldrágakövekre is bukkanhat. Az arany kedvelői részt vehetnek a Złototyjában évente megrendezendő Nemzetközi Aranymosó Versenyen.
Délen húzódnak a Kárpátok és a Szudéták hegyláncai. Az alföldek és a magaslatok az ország középső részében találhatók.
A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (legmagasabb pontja a Sniezka (lengyelül: 'havas csúcs', 1603 m) és a Kárpátok, beleértve a Tátra), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik.
A medencét peremhegységek veszik körbe - például Sumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, amely 1602 m magas. Morvaország fő folyói a Morva és az Odera.
Lengyelország déli részén fennsíkok és hegyvonulatok húzódnak: a Szudéták, melynek legmagasabb csúcsa a Sniezka (1603 m) és a Kárpátok, melynek központi része az alpesi jellegű Tátra, a legmagasabb lengyel csúccsal: Rysy (2499 m).
Csehország területe igen változatos képet mutat az idelátogatónak: nagyobb része inkább síkság, illetve medence, ahol az Elba és a Moldva folyók haladnak át. A medencéket hegységek ölelik körbe: Érchegység vagy a Szudéták.
alacsony dombvidék, ahol a turzásos, homokdűnesoros partvidéktől délre tavas, mocsaras Mazuri-tóhátság 200-300 m magas morénahalmai, a Lengyel-alföld helyezkedik el. Az alföldet délről a sziléziai medence, a Lengyel-középhegység, valamint a Szudéták ...
See also: Odera, Balti-tenger, Európa, Lengyelország, Csehország
 
|