| |
- A teuton-cseh-szilézia-lengyel sereg vereséget szenved a mongoloktól Leignitznél. 1242. április 5. - Vereség Oroszföldön, a balti poroszok felkelése a lovagrend ellen. 1260. július 13.
-nyi hosszuságban határul szolgál Szilézia porosz tartomány felől, átfolyik Krakónál, azután határt alkot Galicia és Lengyelország közt a San torkolatáig.
Lakosság: cseh (81,2%), morva (13,2%), szlovák (3,1%), lengyel (0,6%), német (0,5%), sziléziai (0,4%), cigány (0,3%), magyar (0,2%), egyéb (0,5%). Hivatalos nyelv: cseh. Vallás: római katolikus. Időeltolódás: nincs. Pénznem: cseh korona.
Ebben az évszázadban a stratégiai tervezés eredményeképpen megalapították a Felső-sziléziai ipari körzetet, mely 20 városból és 10 kisebb településből állt.
szlovák (85,67%), magyar (10,69%), cigány (1,52%), cseh, morva, sziléziai (1,11%), rutén, ukrán (0,58%), német (0,10%), egyéb (0,33%). Vallások: római katolikus (60%), protestáns, ortodox, görög karolikus (40%).
Lakosság nemzetiségi összetétele: 90,1% cseh, 3,6% morva, 1,8% szlovák, 0,5% lengyel, 0,4% német, 0,1% sziléziai, 0,1% roma, 14737 magyar Lakosság vallási összetétele:39% római katolikus, 2,5% protestáns Államforma: köztársaság ...
Csehország Közép-Európában található, lakossága 10, 3 millió fő. Három történelmi régióból jött létre: Csehország, Morvaország és Cseh-Szilézia.
Mária Terézia több háborút is viselt, melyek közül az osztrák örökösödési háború (1740-1748) során elveszítette Párma és Szilézia területeit, de később megszerezte Galícia és Bukovina tartományait az 1770-es években.
A Zakopanéban, Ruciane-Nidában, a tengerparti Sopotban, Kazimierz Dolnyban, a sziléziai Rogoznikban, a beszkidekbeli Wisłában, ...
See also: Magyarország, Lengyelország, Európa, Ausztria, Csehország
 
|