Stephansdom kép: doow
Belvedere palota
A Bécs 3. kerületében található barokk Belvedere palota Savoyai Jenő nyári palotájaként épült, aki azonban nem lakott itt, csak fogadásokra használta.
-A Stephansdom (Szent István-székesegyház) egész Ausztria legfontosabb gótikus stílusban épült műemléke. Névadója István a kereszténység első vértanúja i.sz. 37-ben megköveztek, mert hirdette és vallotta, hogy Krisztus isten fia.
A Stephansdom Ausztria legszebb és legnagyobb gótikus temploma, Bécs szimbóluma. A 137 m magas torony névadója a kereszténység első vértanúja, akit i.sz. 37.-ben megköveztek. Az eredeti templom a 12. század első felében, végleges formáját IV.
A Múzeum Negyedtől (MuseumsQuartier) sétáljunk át a Maria-Theresien-Platzon keresztül a Stephansdom felé tett kitérővel az Albertináig.
Szent István-székesegyház (Bécs) (Stephansdom): 97 m magas tornyával a város jelképe. Méretei: 137 m magas, 37 m széles, 28 m magas a főhajó, 22 m magas a mellékhajó.
Bécs egyik leghíresebb műemléke a Stephansdom karcsú tornya, mely a 14. századi gótikus építészet remeke, de az egykori császári rezidencia, a Hofburg is a belvárosban foglal helyet.
A bécsi utazásnál egy életre szóló élményt jelent a Szent István dóm (Stephansdom) megtekintése, mely Bécs egyik jelképe és Ausztria legjelentősebb gótikus építménye. Az Óriáskereket 1896-97-ben Walter Basset angol mérnök építette.
A Stephansdom mögött elhelyezkedő nagymesteri palotában, a Singerstrasse 7-es szám alatt található a Német Lovagrend központi archívuma, levéltára és múzeuma.
1745-ben lépett itt fel a Stephansdom kórusa: A kórista Joseph Haydn a tiltás ellenére felmászott egy építési állványra - s botütést kapott érte.Sok évvel később (1777-ben) Haydn az Esterházy herceg zenemestereként a császár asztala előtt játszott.
századi gótikus stílusú alkotások (Stephansdom, Maria am Gestade-templom). Később Bécs a barokk művészet egyik központja lett (Schönbrunn, Karlskirche, Hofbug-könyvtár, Belvedere-kastély, Maulbertsh-festmények).
 See also: Bécs, Európa, Ausztria, Schönbrunn, Duna
  
|
RSS
