A Rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. Tartalomjegyzék 1 Építése 2 Építésének okai 3 A szobor leírása 4 Irodalom ...
Rodoszi Kolosszus A Kr.e.292 és 280 között épült Rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriás méretű szobra volt. Korabeli források szerint 33-35 méter magas szobor a rodoszi kikötő fölé tornyosulva, fáklyával a kezében üdvözölte a tengerről érkezőket.
Rodoszi kolosszus (ma: Görögország); épült: i.e. 4. század. A körülbelül 33 méter magas szobor a görög napistent ábrázolta.
A világ hét csodájának egyike, a rodoszi kolosszus ma már nem látható egykori helyén, a Mandráki - öbölben. Egy földrengés romba döntötte a monumentális építményt, majd késobb a maradványait eladták egy szíriai zsidó kereskedonek.
A Rodoszi Kolosszus is ebben az időszakban készült. A korai kereszténység időszakában püspöki székhelyként működött a város, mint a Bizánci Birodalom része. A XIV.
305-ben a sziget lakói felállították a világ hét csodájának egyikét, Héliosz napisten 32 méter magas szobrát, a Rodoszi Kolosszust. Sajnos a szobor az i.e. 225-ben bekövetkezett földrengés során a várossal együtt romba dőlt. A 13-16.
Az Emborio-kikötő bejáratánál állt a 32m magas bronz rodoszi kolosszus, egy Héliosz-szobor, az ókori világ hét csodájának egyike, mely azonban feltételezhetően az i.e.225-ös földrengés következtében ledőlt, és maradványait azóta sem találták meg.
See also: Rodosz, Alexandriai világítótorony, Alexandria, Görögország, Piramis
 
|