A Kisalföld déli öblözete a Kemeneshát és a Bakonyalja között, tengelyében a névadó folyóval. Folyóvízi eróziós tevékenység, lehordás során alacsonyodott mai alföldi szintjére.
Komárom a Kisalföld Észak-keleti részén, a Duna jobb partján fekvő város. Az utazást megkönnyíti az M1-es autópálya közelsége, a Budapest-Győr-Bécs vasúti fővonal és a Szlovákiába átvezető forgalmas 'Barátság' Duna-híd Komárno-i átvezetése jellemzi.
Komárno a Kisalföld sík vidékén, a Csallóköz délkeleti csücskében fekszik, és közigazgatásilag a Nyitrai kerület komáromi járásához tartozik.
Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is.
(Nem kalkulálta bele a heti fodrász- kozmetika-plazakörút költségeit, ráadásul beszorozva százötvenhattal!) A Vértes Natúrpark az Alföld, a Vértes és a Kisalföld találkozási pontja. Igazi összmagyar tájmix.
Maga a tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik. A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít. Nyáron viszont hűvösebb és csapadékosabb, mint az Alföld.
De a Kisalföld fővárosába látogatóknak nem csupán a folyóvizek nyújtanak kellemes felüdülést, hanem a 2003-ban megnyílt Rába Quelle gyógy-, termál- és élményfürdő is kitűnő kikapcsolódással kecsegtet.
Az Ausztria és Magyarország által közösen nevezett, határokat átszelő térség a Kisalföldtől a tavon át egészen az Elő-Alpokig nyúlik és festői településekkel, pompás szőlőskertekkel, ...
A Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. Középkori hangulatú, barokk kisváros.
Sümeg hivatalos oldala
Magas-Tátra ...
Az Alföld Magyarország legjellemzőbb és legnagyobb tája, amely északkelet és dél felé túlnyúlik határainkon. Egyéb nagy tájegységek: Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység.
A pliocén végén a Duna már elérte a Kisalföldet, de ekkor még észak-dél irányban folyt. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a mai folyásirány, amely végül a Fekete-tengernél ér véget.
 Lásd még: Magyarország, Alföld, Duna, Európa, Budapest
  
|
RSS
