Kaukázus (Kavkáz, Kaf-dag, Jal-buz), ÉNy-ról DK-fel Anapától az Apseron-félszigetig húzódó óriási, közel 1200 km. hosszu hegylánc, amely 40-200 km. széles. É-on a Kuban és Terek, D-en a Rion és Kura határolják. A területe 83,695 km2.
Kaukázusi jegenyefenyő 3-4 cm-es hosszúságúak a tűlevelei és nem szúrnak. BolzsayBacsi ...
Kaukázus: Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a Balkán-hegység folytatásának tekinthető.
A Kaukázus szívében fekvő Örményország biztosan kiragad minket megszokott mindennapi életünkből. A legenda szerint az örmények az Ararat-hegynél hajótörést szenvedett Noé leszármazottai, akik az első között, már 40 körül felvették a kereszténységet.
A Kaukázus vidékének fejlett földműves kultúraája és a városi kultúra egyaránt jelen volt benne. Mindez nem maradt nyomtalanul a nomád vezető elem életében sem.
Északon a Kaukázus, délen a Kis-Kaukázus láncai húzódnak, közöttük fekszik a Rioni folyó völgye, az ún. Kolhisz, amely a Fekete-tengerhez fut ki. Gazdaság Egy főre jutó GNP: 850 USD ...
Grúzia a Kaukázus egyik országa, Európa és Ázsia határán. Északról Oroszország, délkeletről Azerbajdzsán, délről Örményország és Törökország határolja. Nyugati partjait a Fekete-tenger mossa.
Persiának - melyet a bennszülöttek Irán-nak neveznek - határai: észak felé Oroszország Kaukázuson túli tartományai, a Kaspi tenger és a közép-ázsiai sivatag; keletre Afghanisztán, délre a persa öböl, nyugat felé: Törökország.
1918-ban Tanácsköztársasággá kiáltották ki Oroszországot, majd más országokkal (az Ukrán-, a Belorusz- és a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság) egyetemben megalakította a Szovjetuniot (később ez több társországgal is bővült).
A Kaukázus északi vidékén i.e. 1000 körül jelentek meg az első telepesek. Az őslakosok már az i.sz. 4. századtól harcban álltak a terjeszkedő rómaiakkal és a Szászánida Birodalommal, majd később az arabokkal és a kazárokkal.
Reggeli a szállodában, majd utazás az Aragvi folyóvölgyön keresztül - ez a régi katonai főutvonal, amely a Kaukázus legmagasabb részén vezet keresztül. Az Ananuri erőd és a Gudauri síparadicsom meglátogatása.
1878-ban települtek át Ammanba a Kaukázus-vidékről csecsenek, cserkeszek, örmények és kurdok. Izraelből és az általa megszállt területekről az 1950-es és az 1960-as évek végi háborúkban települtek át palesztinok Jordániába (800 ezer fő).
Azerbajdzsán kicsiny ország a Kaszpi-tenger nyugati partján, a Nagy Kaukázusi-hegység dél-keleti területén helyezkedik el. A Kis-Kaukázusi-hegység az ország területének nyugati felét borítja.
A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztésében és pinceépítési szokásaiban.
Területének északkeleti részét a Kis-Kaukázus, a nagyobb részét az Örmény-felföld foglalja el. Területe mindössze 29.800 km2. Északon Grúzia, keleten Azerbajdzsán, délkeleten Irán, nyugaton Törökország határolja. Fővárosa: Jereván.
Ezek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán erdőtípusait, melyeknek földrajzi adottságai hasonlóak hazánkéhoz.
A Földközi-tenger hullámaitól a Csendes-óceán hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus, Zagros, Hindukus, Pamír, Himalája (Mount Everest, 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), ...
E birodalom a Kis-Ázsia, a Kaspi-tenger, a Kaukázus, az Arasz és Murat folyók között levő területet foglalta el.
Cserszömörce, a karsztbokorerdők növénye. Pasztinák olyan pázsitfűféle, mely az izzadt testen hólyagos bőrgyulladást okozhat. Kaukázusi medvetalp, kerti ruta, kőrislevelű ezerjófű ...
Oroszország nagyobb részét síkság borítja be: Kelet-Európai-síkság, Kaszpi-mélyföld vagy az Orosz-síkság. A síkságok mellett jelentős hegységekkel is találkozunk: Kaukázus vagy éppen az Urál hegység. Az Urál-hegység választja el Európát Ázsiától.
található még óriási területén, például Altaj-hegység, a Kamcsatka-félsziget hegysége (ez a hegység azért is érdekes, mert 160 vulkánja közül, 28 mind a mai napig aktívan működik), ezeken kívül említhető még a Sztanovoj-hegység, vagy akár a Kaukázus, ...
Délről a Kaukázus hegység határolja (itt található az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m), keleten az Altaj-hegység és Kamcsatka. Közepén észak-déli irányban húzódik az Ural-hegység, amely elválaszja Európát Ázsiától.
Bombelles egzotikus fákat és a világ minden tájáról hozatott növényeket (japán, tibeti, amerikai, kaukázusi) telepített ide.
See also: Európa, Oroszország, Ázsia, Fekete-tenger, Azerbajdzsán
 
|