'Bizánci Birodalom' kategóriába tartozó szócikkek
A kategória lenti listájában 18 szócikk található.
...
Várna - Bizánci emlékek és tengerpart
Útikalauz - Európa
A Fekete-tenger bolgár partszakaszának egyik nagy kikötővárosa és idegenforgalmi központja egy öbölben fekszik. Trákok alapították az i.e. VI.
Bizánc szent bölcsessége - Hagia Sophia
A keresztény világ legfenségesebb székesegyháza, az Hagia Sophia, egykor Konstantinápoly szellemi-lelki életének központja volt.
Később római fennhatóság alá került a terület, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás is erősen nyomot hagyott az országon, gótok, hunok és szlávok is telepedtek meg itt nagy számban. A VII.
Bizánci művészet (1018-1186)
Ennek jegyeit mutatják az első bolgár birodalom, valamint az ennek bukását követő ún. bizánci rabság idejéből származó műalkotások:
az Szv. Szofija székesegyház dísztelen architektúrája ...
Bizánci kincsek és csodás tengerpartok helye: Dugi Otok, Zadar
A horvát Adria kevéssé ismert része Észak-Dalmácia.
Bizánc után a gótika igényesen kidolgozott csipkézete hirdette, hogy a kor embere a művészetet és a gazdasági fejlődést mindennél előbbre valóbbnak tekinti.
bizánci birodalom része lett, majd török uralom alá került. 1821.
március 25-én felkelés tört ki a török uralom ellen. (Ennek emlékére
később nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot.) ...
A bizánci uralom idején a IX. században Donát püspök kezdte el építtetni román stílusban. A X. században említik először az írásos emlékek. Ekkor még Szentháromság templom néven említették. A XV. században nevezték át építtetője Szent Donát után.
A bizánci korszak (395-638)
A korszak a Keletrómai Birodalom fővárosáról, Bizáncról kapta nevét. A bizánci uralkodók nagy figyelmet szenteltek Jeruzsálemnek.
865-ben egy bizánci szerzetesnek, aki egy ördög képét festette fel a palota falaira, sikerült elrémíteni I. Borisz cárt attól, hogy felvegye az ortodox kereszténységet.
Egy korábbi fürdő bizáncias formáit, féloszlopokat, ablakkereteket, konzolokat és a tető egy részét.
Vajdaságtól délre bizánci stílusban épült ortodox kolostorokat és épületet láthatunk. Több török emlék is van az országban, de a legkiemelkedőbb Novi Pazar történelmi magja. A XX.
A menekültek között volt a püspök is és más egyházi méltóságok, akik újra életet leheltek a spliti püspökségbe, Két évszázadnyi bizánci uralmat követően horvátok telepedtek itt le, majd 1409-ben velencei uralom alá került a település.
században Szicíliát az arabok foglalták el, a Rómától délre eső területeken kisebb fejedelemségek és Bizánc osztozkodott, a Pápai Állam önállósodott. I.
Építészetileg bizánci stílusjegyeket mutat, s így kizár bármiféle összevetést a Westminster Apátsággal. Az Apátság a legenda szerint a VII. században épült, s személyesen Szt. Péter szentelte fel.
században a Bizánci Birodalom kebelezte be. A VII. század végén érkeztek a területre az avarok és a szlávok. A XII. századig a területen nomád törzsek éltek, majd II.
Bizáncként és Konstantinápolyként is találkoztak az üdülésen, nyaraláson itt lévők a várossal történelmi tanulmányaikban. Isztambulban az üdülések, nyaralások tagjai megcsodálhatják a Boszporuszt, az Aranyszarv-öblöt és a Márvány-tengert.
De bemutatásra kerülnek az ókori kínai dinasztiák, az ókori görögök és rómaiak, majd a Bizánci Birodalom és a középkori Európa fizetőeszközei is együtt Észak-Amerika korai pénzeivel.
(romantikus, bizánci mór, 1854-1859), a világ legnagyobb zsinagógája, helyreállítása
napjainkban fejeződött be (benne: Zsidó Múzeum). A Magyar Tudományos Akadémia
épülete (neoreneszánsz, 1862-1864) Stüler, berlini építész munkája. Az Operaház az ...
Rómaiak, Bizánciak, Velenceiek találkoztak és csatáztak itt, valamint az Osztrák- Magyar monarhia katonai és civil alakulatai. FaĹľana-ról a Brijuni szigetekre elöszőr Josip Broz Tito utazott (revolucionista és a volt Jugoslávia elnöke).
Thessaloniki a bizánci Görögország, Athen az antik görög kultúra jelképe. Thessaloniki igazi jelentőségre akkor tett szert, amikor Nagy Sándor a Kr.e. IV. században egy időre az egész akkori világ központjává tette.
A viharos történelmű ország eddig a Római Birodalom, Bizánc, Magyarország, Törökország, majd végül Jugoszlávia fennhatósága alá tartozott, míg végül Bosznia-Hercegovina néven elnyerte függetlenségét 1995-ben.
Kis ideig a Római Birodalom része volt, majd Bizáncé, de tartozott, Olaszországhoz és Magyarországhoz is.
századi bizánci mozaiktérképet, mely ma a fölé épített görög-ortodox Szent György templom padlózatát díszíti. Továbbhaladva a Nebo-hegyhez jutunk.
Ez a kép lebegett a szemünk előtt leszálláskor, ugyanis a gép szinte a Jón-tengerben landol Európa egyik legrövidebb kifutópályáján, a fővárostól három kilométerre, ókori, bizánci és modern épületek, méretes ciprusok és pálmák között lavírozva.
Tartozott a Római Birodalomhoz, Bizánchoz, Velencéhez, a Habsburg Birodalomhoz, Olaszországhoz, Jugoszláviához, és persze Magyarországhoz is, a délszláv háború óta pedig Horvátország része.
Szent Pantalaimon temploma (Nereziben, Szkopje mellett): a bizánci építészet kiváló példája. A templomot a királyi Komnénosz család több tagja építtette, és 1164-ben készült el. Nerezi híres a freskóiról, amelyek a 12.
Pezsgő életű város, melynek templomai, palotái a velencei a görög és a bizánci építészet alkotásai. A városba érve rögtön feltűnik a Régi erőd (Paleo Frouri).
Ám 330-ban Nagy Konstantin császár a társcsászárok harcából győztesen került ki, ekkor a birodalom székhelyét át tette Bizáncba. Ám ekkor a város új nevet kapott ismét. A történelemben innentől Konstantinápoly néven lett a Római Birodalom fővárosa.
Mitilini a főváros, amely legnagyobb kincsei közé tartozik a Bizánci Múzeum, amely egy 13. és 18.
az ugyanily nevü királyné (I. Chlotár neje) alapított és amelynek kriptájában a város e szentjének szarkofágját őrzik; a bizánci-román stikusban épített Notre-Dame a XI. sz.-ból hires homlokzattal (képét l. Építészet XI. mellékletén); a XI. sz.
- Thesszaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei (kulturális/1988)
- Epidaurosz régészeti feltárásai (kulturális/1988)
- Rhodosz középkori városa (kulturális/1988)
- Olympia régészeti feltárásai (kulturális/1989) ...
A várost még a görögök alapították, majd római, bizánci és velencei fennhatóság alatt állt. A városban szinte lépten-nyomon találkozunk ezeknek a koroknak az emlékeivel.
századból a kora-bizánci kor egyik legjelentősebb műemléke a Földközi tenger vidékén; az UNESCO világhagyatékának a része
PULA - római-kori amfiteátrum az 1. századból, nagysága szerint a harmadik a világon, és római Aranykapu ...
század vége felé, a hanyatló Bizánci Birodalomban lángra kapott vérengzések elől menekülő szerzeteseknek. A legkorábbi kolostorokat összecsukható, eltávolítható létrákon érték el a szerzetesek.
A középkorban főleg arab és bizánci telepesek érkeztek, akiknek hatása a 11-12.századi normann építészetben is nyomon követhető. Ezt követte a 15.
Tetőzetének aranyozott bronz tégláit elvitték Bizáncba, és csak jóval később helyettesítették ólomlapokkal. Bronz tetőszékéből készült a Szt. Péter székesegyház főoltárának baldachinja. Rómában több helyen előfordul ez az átcsoportosítás.
Kirándulóhelyek: A Bizánci Múzeumban a földrengés idejéből megmenekült vallási gyűjteményt nézhetjük meg, de érdemes a sziget északi részén lévő kék barlangot és a Csempész roncsot is felkeresni.
Kapcsolódó cikkek
lap.hu ...
A rövid bizánci uralom után török, grúz, mongol támadások sora érte a várost. A 14. századtól lakosai lassan elhagyták. Az 1800-as évek végétől orosz fennhatósága alá került, ekkor kezdődhettek meg területén az ásatások.
De vannak fecsegő emlékek, mint amilyenek a bizánciak, vagy a keletiek - és vannak némák. Stonehenge ilyen néma emlék. S a némát az ember hiába faggatja. Nincsenek hallgatóbb kövek, mint Stonehenge tömbjei.
* Az "Archai" c. esszégyűjteményből ...
Isztambul legelőször Bizáncként jelent meg a történelem folyamán, majd később Konstantinápolyra keresztelték. Törökországi utazás során szembesülhetünk rengeteg kultúra, vallás, és művészeti stílus nyomával.
A 2500 éves múlttal rendelkező város egy tengerbe nyúló kis félszigeten fekszik. A római, gót, bizánci, velencei kultúrák műemlékeit érdemes meglátogatni. A félsziget mindkét oldalán sziklás, betonozott és kavicsos strandok találhatók.
Ciprus hosszú idő óta közlekedési csomópont Európa, Ázsia és Afrika között, és számos, egymást követő civilizáció jegyét viseli magán: a szigeten római kori színházak és villák, bizánci templomok és kolostorok, ...
Bizánci fennhatóság (395-642)
Arab Egyiptom (642-1517): iszlám vallás és arab nyelv elterjesztése; Abbászidák, Túlúnidák, Fátimidák, Ajjúbida-dinasztia, Mamelukok ...
Ilyen például a római és bizánci korból megmaradt lakóépületek, az Umajjad-palota megmaradt részei vagy a Dávid város egyik bástyája.
Később megérkeztek a föníciaiak, a karthágóiak, a rómaiak, akiket a bizánciak, majd az arabok, a normannok, az aragóniaiak követtek.
* Sátorhely határában történelmi emlékmű, Emlékpark * Kanizsai Dorottya Múzeum (helytörténet, "busójárás") * Barokk stílusú görögkeleti szerb templom (ikonosztás) * Barokk püspöki templom és kastély * Fogadalmi templom Csatatéri Emléktemplom" bizánci ...
században alapította Heléna bizánci császárnő, aki kis kápolnát építtetett azon a helyen, ahol a hit szerint az égő bokor volt, ahonnan Isten Mózeshez szólt.
Alapjellegét meghatározó elemei bizánciak. A templom díszítésének módja is sajátos velencei. A Piazzetta a Szt. Márk tér méltó folytatása .Keleti részét a Doge-palota zárja le.
Spanyolország legnagyobb szigetét már igen régóta lakják, régészeti leleteket tártak fel már a Paleotikum (a korszak Kr. e. 6000-4000-ig tartott) idejéből is. Kr. e. 123-ban Mallorca római uralom alá került, majd a Vandálok, és a Bizánci Birodalom ...
Ma a görög ortodox egyházhoz tartozó szerzetesek egy csoportja lakik a kolostorban. A könyvtár és a múzeum számos kincset rejt. A templomban egy gyönyörű, VI. századi bizánci mozaikot is megcsodálhatunk.
Ajánlott úticélok: római és bizánc kori archeológiai maradványok a kikötőben / Vicja Luka - görög fegyverek maradványait / a Gligo-Marincevic család reneszánsz-barokk kastély a Bobovišca feletti hegyen / Milna / Lozisca / Sutivan.
Keleti része tovább él mint keletrómai, bizánci császárság, és középkori feudális hatalomként a XV. század közepéig fennmarad. Nyugati része a barbár népek egymást követőcsapásai alatt 476-ban elbukik.
A Fekete-tengert Hopánál értük el, és először Trabzonban álltunk meg, ahol a bizánci Hagia Sofiát néztük meg.
 See also: Európa, Velence, Görögország, Magyarország, Templomok
  
|
RSS
