Kezdőlap (Zrínyi Miklós)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Zrínyi Miklós


 

Zrínyi Miklós

Magyar történelem 1 Zrínyi IlonaZsitvatoroki béke

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozalj [1], 1620. május 1. - Kursanecz, Csáktornya mellett, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.

 


Zrínyi Miklós fellépése: (1620-64)
Zrínyi gazdag katolikus főúr volt, történelmünk egyik legenergikusabb alakja. A család hatalmas vagyonnal rendelkezett, birtokaik a Délvidéken a Muraköztől az Adriáig húzódtak.

Zrínyi Miklós, Lippay, Wesselényi
I. Rákóczi Ferenc
Az összeesküvés története
Az udvar kísérletei a sérelmek orvoslására
Folytatódik az összeesküvés
Újabb egyezkedési kísérlet
A vég ...

1566 Szigetvár Zrínyi Miklós
1500- as évek végére a három részre szakadás állandósulni látszik
Habsburg - ellenes függetlenségi harcok: ...

TÉLI HADJÁRAT: Zrínyi Miklós hadjárata 1664 telén, mely során 240 km-t hatolt be seregével török területre. A hadjárat előzménye, hogy 1663-ban a törökök 120 ezer fős sereggel támadta meg Magyarországot.

Lipót Zrínyi Miklóst nevezte ki az egész magyar sereg főparancsnokának, aki minden energiáját és erejét bevetve készült az összecsapásra.

"Minémű Irása maradt légyen a' Nagy Vitéz Méltóságu Horvát Országi Bánnak, Néhai Gróf Zrínyi Miklósnak, noha sokan hallották ugyan hírét, de világosságra ezen szép Munka ki nem mehetett.

Rákóczi György lengyelországi kudarca után kirobbant az erdélyi-török háború, Zrínyi Miklós horvát bán és a Rajnai Szövetség kezdeményezésére 1663-1664 között Magyarországon már a nemzetközi törökellenes vállalkozás főpróbája zajlott, ...

Zrínyi Miklós (1620-1664)
Berenhidai Huszár Péter- Takáts Sándor nyomán
Wathay Ferenc
Zrínyi Miklós
III. (Sobieski) János lengyel király
Palonai Magyar Bálint
Verancsics Fausztusz
Raimondo Montecuccoli
II. Szelim szultán ...

Szigetvár (Zrínyi Miklós) eleste
1568. drináplyi béke
15 éves háború 1593-1606
Báthori István (1571-1586)
1575. kerelőszentpáli csata (lengyel királlyá választják)
1593.

S ekkor - szinte az utolsó pillanatban - a táborba csak néhány perccel korábban érkezett gróf Zrínyi Miklós és 400 horvát lándzsás lovasa jelenik meg a küzdőtéren.

Bár világosan kitűnt a török eljárásából, hogy célja Erdély teljes leigázása, bár Zrínyi Miklós Erdély érdekében többször sürgetően felszólalt, hogy ne hagyják veszni Magyarország e bástyáját, mert ha "Várad elveszett, ...

Kicsi, a tüzérség számára alig kihasználható fülesbástya épült Csáktornyán (Čakovec, Horvátország), feltehetően a költő és hadvezér Zrínyi Miklós révén.

Az asszony a szörnyű vádak alapján történt lefogása előtt néhány hónappal kelt végrendeletében a Báthory-vagyont (köztük tehát Füzért is) három gyermekére Nádasdy Annára (Zrínyi Miklósnéra), Katalinra (Homonnai Drugeth Györgynére) és Pálra hagyta.

a múlt homályába, Bonfini Mátyás királya élő és cselekvő személyből a köznemesség törekvéseinek szimbóluma lett, aztán meg - újabb változások nyomán - a polgárságé is, majd az egész nemzeté. Lásd erre akár Heltai Gáspárt, akár Zrínyi Miklóst.

Lásd még: Erdély, Bécs, Fejedelem, Esztergom, Vitéz