Wesselényi Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...
Erdélyi részen Rákóczi vezére, Kemény János szerzett jó hírnevet, királyi részen pedig Wesselényi Ferencz jut tekintélyre, minthogy a nádort már nagyon akadályozá kora és betegsége.
Maguk a német s a katolikus párt fő emberei kezdték meg az összeesküvést, melynek élére Wesselényi Ferenc nádor állott. Részt vettek még benne Zrinyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbiró, Frangepán Ferenc és Rákóczi Ferenc.
WESSELÉNYI FERENC (1605-1667): nádor 1655-1667 között. Nagyszombaton a jezsuitáknál tanult. A Habsburgok oldalán harcolt a törökök ellen. 1646-ban grófi rangra emelték, 1647-ben felső-magyarországi főkapitány, 1655-től pedig nádor.
Kezdetben katonaként tűnt fel a 30 éves háborúban, a Habsburgok oldalán, majd az 50-es években a nádori címre pályázott, ám helyette Wesselényi Ferenc lett a nádor 1655.
1655. évi I. törvénycikk
Hadadi satöbbi Wesselényi Ferencz grófot az ország nádorává választják
1655. évi II. törvénycikk
Lipót fenséges fejedelem urat, Ausztria főherczegét stb., Magyarország királyának választják és megkoronázzák ...
Az ítélet annyira szigorú volt, hogy Wesselényi Ferenc ítélőmester maga is könnyezve olvasta fel. Ez ítélet következtében 1575.
 Lásd még: Nádor, Erdély, Fejedelem, 1664, Országgyűlés
|
