| |
WERBŐCZY ISTVÁN ÉS TÖRÖK BÁLINT EGYESSÉGE AZ IRAT: A: OL Héderváry cs. (P 119) Fasc. 51. N. 20. (elpusztult) NYOMT. KIADÁSA: ZÁVODSZKY, Héderváry. N. 52. p. 82-84.
| |
HÁRMASKÖNYV: Werbőczy István országbírói ítélőmester által 1514-ben összeállított, három részből álló jogkönyv. A mű a nemesi szokásjogot foglalja össze, de sohasem vált törvénnyé, mert a király nem szentesítette, és nem hírdették ki a megyékben.
| |
1527. 07. 02. Werbőczy István kancellár kihirdeti, hogy Magyarország csatlakozik a Cognac-i ligához 1527. 08. 12. I. János kiüríti Buda várát és kelet felé vonul 1527. 08. 20. I. Ferdinánd bevonul Budára ...
| |
Erre alapozva Werbőczy István, mint nádor megpróbált közbenjárni a német birodalmi rendeknél, hogy Lajos legyen a német-római császár, de senki sem vette komolyan, és végül a császári címet Miksa egyik unokája, a spanyol király vásárolta meg, ...
| |
A sort Werbőczy István nádor, Telegdy Miklós érsek, Mosóczi Zakariás püspök és Zsámboky János tudós kezdték még a XV-XVI. században. Ezt folytatták áldozatos munkájukkal olyan kutatók, mint például a két Kovachich, apa és fia a XVIII-XIX.
| |
itt zajos országgyülés volt, melyen a rendek Báthory Istvánt a nádori méltóságból letették, s helyébe Werbőczy Istvánt választották meg. 1544. Dancsy Ambrus és Pál, kik akkor H.
| |
A főnemesség, élén Báthory nádorral és Szalkay primás-kancellárral (kikhez a nádorságra vágyó Szapolyai János is csatlakozott), élet-halálharcot folytatott a hatalomért a köznemességgel, melynek élén Werbőczy István állott.
| |
 Lásd még: Esztergom, Várad, Nádor, Erdély, Szapolyai János
|
