VITÉZLŐ REND: lásd.végvári vitézek
WESSELÉNYI-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS: A vasvári béke hatására 1665-1671 között kibontakozó Habsburg-ellenes mozgalom. A résztvevők a császár elfogását tervezték, de csak a Felvidéken került sor fegyveres harcokra.
vitézlő rend:
A 16. században a nemesség és a jobbágyság között elhelyezkedő új társadalmi réteg alakult ki: a vitézlő rend, mely a török elleni harcokra szerveződött hivatásos katonaréteg volt.
Vitézlő rend: 16-17. században jelent meg ez a réteg. Ez egy köztes réteg volt, fegyverrel szerezte a kiváltságait (hajdúk, végvári vitézek), nem volt földjük, de adómentesek voltak. Emellett nem volt politikai joguk (nem volt képviseletük).
vitézlő rendeknek stb.
Ezen felhivásra válasz nem érkezvén, a felkelő vezérek Nagy-Ida melletti táborokból sept.
A 1708 novemberében Sárospatakon megnyílt diétán a vitézlő rend követeinek támogatásával Rákóczi elfogadtatta a rendekkel a háború folytatását.
(1649. évi 29. és 31. tc.) Majd a vitézlő rend örökségének teljes értékéig való zálogba vetését engedte meg, a tisztek tudtával és ellenőrzése mellett (1650. 29. tc.) Később szabad-sót adott «a székelységen lévő drabant rend atyánkfiainak.
A bázis a vitézlő rend és a köznemesi réteg.
- A sereg magva a törökverő végvári vitézek és a császári seregből átállt katonák alkották.
- Az idegen zsoldosok jelentősége nagy, mert jobb a képzettségük.
- Két fegyvernem: lovasság és gyalogság.
Rákóczi fő célja a széles nemzeti összefogás, melyre a magyar önállóságot alapozhatná. Fő bázisa: vitézlő rend és a köznemesi réteg volt.
Az első katonai sikereket a Tiszántúl elfoglalásával aratták.
- gazdaság nem hozott nagy változást àelosztási rendszer kb ugyanaz maradt
- végvárakban szolgáló vitézlő rend között sok jobbágy talált felemelkedési lehetőséget à még így sem nagy a gazdasági súlya ...
 Lásd még: Vitéz, Erdély, Jobbágy, Fejedelem, Végvár
|
