vilajet
Tartomány a hajdani török birodalomban.
Török szó, forrása az arab veláje (körzet).
VILAJET: legnagyobb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban. Több szandzsák alkotott egy vilajatet.
VITÉZLŐ REND: lásd.végvári vitézek ...
(törökül Edrenek, Edirné, bolgárul Odrin), egykoron Törökországnak, jelenleg az ugyanily nevü török vilajetnek fővárosa; a valinek, egy musztesárnak, egy nagy mollahnak, egy görög keleti érseknek, bolgár ortodox, ...
a népsűrűség azon helyeken volt igazán alacsony ahol a törökök vilajet székhelyet alapítottak, a török hódoltság alatti Magyar Királyság és Erdélyi fejedelemség területein lényegesen nagyobb a népsűrűség ...
A meghódított területeket vilajetekre, azaz katonai célú közigazgatási egységekre osztották. Ezek közül a legelső a Budai vilajet volt, és ez maradt a legfőbb megye. Itt volt a hódoltsági terület központja, melynek élén a budai pasa állt.
A Török Birodalom központi pénzügyigazgatásának vezetője, s rajta kívül az egyes tartományok (vilajetek) pénzügyei legfőbb intézőjének neve. A 15. sz.
A hódoltságnak ez a része a budai vilajet (tartomány) fennhatósága alá tartozott. A vilajet több szandzsákra oszlott, amit mai értelemben megyének nevezhetünk. Ecser és környéke a budai szandszák része volt.
Az egyébként is rendkívül ráfizetéses Duna menti vilajetek ilyen fokú kifosztása indokolja Szigetvár többszöri ostromát, majd bevételét Gyula ostromával egyidejű hadjárat keretében (1566), nemkülönben Eger elfoglalását (1596).
kancellária nem szakértő gárda vilajetre (4),szandzsákra osztás központ: Buda
kaza = bírósági körzet (kádi = bíró)
defterdár = adószedő (dzsizje, haradzs =adófajták)
részlegesen megmarad magyar közigazgatás is
nincs erőszakos mohamedán térítés ...
 Lásd még: Hódoltság, Fejedelem, Jobbágy, 1541, Erdély
|
