Végvárrendszer

a végvárrendszer elesik,
1506. családi szerződés (Habsburgokkal).
Szapolyai a köznemesség érdekeinek képviselője.

újítások eltörlése, végvárrendszer elesik, 1506. családi szerződés, Szapolyai a köznemesség érdekeinek képviselője, paraszti költözés hátráltatása, 1513.

Ugyanakkor az 1420 óta sokszor támadott Erdélyben nem alakult ki olyan egységes végvárrendszer, mint a királyság más részeinek határán, hiszen azt a Kárpátok hegyvonulata is védte.

Mivel a végvárrendszer fenntartására sem voltak elegendőek a magyarországi adóbevételek, ezért a Német Birodalmi Gyűlés hatalmas összegekkel támogatta Magyarországot.

A végvárrendszer azAdriai-tengerparttól indult, s keresztülvágott Horvátországon és Szlavónián. A Dunántúlon Szigetvárra és a Dráva-menti várakra, később a Balaton mellékiekre támaszkodott.

Ez a végvárrendszer és a török-keresztény vonalon az "átjárás", a kereskedelem több százezer embernek adott életlehetőséget. Végvári katonáknak, a várakat, katonaságot ellátó termelőknek, kereskedőknek.

A törökök ezt a megerősített végvárrendszert 1543-66. között háromszor is megtámadták. Ezekre mindre jellemző volt, hogy a törökök a német hódítási kísérletekre válaszoltak velük.
...

S míg a két magyar király egymás ellen emészti erejét, a török had-vezetés az összeomlott déli magyar végvárrendszer egy sor még ellenálló várát foglalja el.

A végvárrendszer az Adriai-tengetől Horvátországon és Szlavónián át, a Dunántúlon keresztül egészen Erdélyig húzódott. A falsíkból kiugró bástyákat olasz- vagy fülesbástyát építettek rájuk.

Mohács idején is az ekkor épült végvárrendszer őrizte a déli határt. Zsigmond királynak azonban meg kellett szilárdítania helyzetét. Ez német és cseh fegyverek segítségével sikerült.

Lásd még: Végvár, Erdély, 1526, Mohács, 1541