Városi kiváltságát valószínűleg Zsigmond királytól kapta a XV. század elején. Mert 1427-ben e város számára adott oklevelében azt írja, hogy minden székely székben van egy-egy kiváltságos város, melyek között egyik Torjavására.
A városi kiváltságlevelek és a fokozatos jogfejlődés alapján kialakult fenti szervezetet lényegében átalakította az 1848. évi XXIII. törvénycikk, mely a magyar városi szervezetet modern alapokra fektette. Az 1843/44.
Az Egerben és innen az egri völgyön elterjedt ipar, a régi városi kiváltság alapján, Eger elestével megszünt; és Egerben a török ipar az akkori török városi élet szükségleteihez képest fejlett ki.
A rozgonyi csata közvetlen előzménye az volt, hogy az egyik kiskirályt Aba nembeli Amadé nádort a Kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében, 1311 szeptemberében megölték.
1255. október 14-én IV. Béla városi kiváltságot adott a zólyomi királyi uradalomban fekvő Besztercebánya hospeseinek, ugyanebben az évben Rosztiszlav herceg tartományához csatolta Északnyugat-Bulgáriát és felvette a "Bulgária királya" címet. [1] ...
1271 során
V. István városi kiváltságot ad a győri hospeseknek.
1272. június 25. után
Gutkeled nembéli Joachim szlavón bán a hatalmába keríti V. István idősebb fiát, a trónörökös László herceget.
század második felében folytatódnak a kolostoralapítások (Jászó, Lelesz). Tokaj-Hegyaljáról maradt ránk a régió első városi kiváltságlevele 1201-ből Sárospataké, s a XIII. sz. első felében már meglehetősen kialakult a városias központok rendszere.
A jobbágyköltözködés szabályozását a vármegyék hatáskörébe tette át, ami jelentősen növeli az örökös- és második jobbágyság létszámát. Ezenkívül azt is megfogadta, hogy városi kiváltságokat is csak a rendek beleegyezésével ad.
 Lásd még: Kiváltság, Pozsony, Erdély, Kiváltságok, Magyar király
|
