A várnai csata, 1444. november 10.
II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel.
A várnai csatavesztést követő napokban Hunyadi János bölcs vezérlete mentette meg a nemzetet a fejetlenségtől; de a nagy államférfiú fényes tehetségei mellett sem lett volna képes megállani helyét, ...
november 10-i várnai csata után majdnem kétéves interregnum következett, ugyanis nem lehetett biztosan tudni, hogy I. Ulászló valóban elesett-e, vagy túlélte a vesztes csatát. Végül az 1446.
Jagelló Ulászló (1440-44) török ellen fontos a régió összefogása 1444. várnai csata.
E második balkáni hadjáratnak is Hunyadi lett a fővezére, amely azonban a várnai csatavesztés következtében (1444. november 10.) gyászos eredménnyel végződött.
E veszélyes helyzetben is feltalálta magát Hunyadi s ugy rendezte el a várnai csata helyét és tervét s oly erővel verte vissza az ellenség támadásait, hogy a szultán már futásnak eredt s csak vezérei erőszakolására folytatta a csatát.
 Lásd még: Erdély, Vitéz, Hunyadi János, Pozsony, 1440
|
