vármegye
A V. eredeti szervezete a Szt. István által alapított várszerkezet volt; az ország várkerületekre volt osztva, melyeknek élén a király által kinevezett várispánok (l. Főispán) állottak és kezelték a királyi jövedelmeket, ...
HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE
IRTA SZEDERKÉNYI NÁNDOR
IV. kötet
ÖTÖDIK RÉSZ.
Hevesvármegye közgazdasági, népesedési és közmüvelődési mai állapotának ismertetése.
parasztvármegye:
a parasztság önvédelmi szervezete a 16-18.sz.-ban. Célja: ellenséges törökök, ill. magyar csapatok fogadására készüljenek fel, és biztosítsák a belső rendet.
A vármegye élén az ispán (a határvármegye élén a határispán) állt. Feladatai egyik-másikára István törvényének néhány cikkelye utal.
Pest vármegye törvényhatósága a török uralom alatt Fülek várában tartózkodott. Sajnos, igen kevés adat maradt ránk a vármegye akkori működéséről, mivel a füleki levéltár elpusztult.
Abaúj vármegyei köznemesi családba született. Katonai pályafutást Bornemisza János főnemes familiárisaként kezdte. Erdélyben kúriai jegyző, kincstári tisztviselő, sókamarai ispán, majd 1505-től 1514-ig fogarasi várnagy volt.
A vármegye élén álló királyi főtisztviselő, nagybirtok munkásaira felügyelő alkalmazott: botos ispán.
Szláv jövevényszó: szerb-horvát, szlovén, szlovák Ĺžupan (megyefőnök).
6 Udvarhely vármegye levéltára és Erdélyi Országgyűlési Emlékek XXI. 161.
7 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XXI. 266., 278.
8 Az 1794/95. plánumban és «A székelyek adó ellen való instantiajok» 1810-ben. (Udvarhely vármegye levéltára) ...
A töröktől visszafoglalt magyar területekre (Pozsega, Verőce, Valkó, Szerém megye) Bécs helytartót nevez ki, és nem állítja vissza a vármegyei közigazgatást.
1699. január 26. A karlócai békével befejeződik a török kiűzése Magyarországról.
Sáros vármegye főispánja lett. Az 1697-es hegyaljai felkelés elől Bécsbe siet, hogy ne kerüljön gyanúba.
Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket. Megtörténik a Habsburgok második trónfosztása.
január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből hét megyei várost: Budafokot, Csepelt, Kispestet, Pestszenterzsébetet, Pestszentlőrin-cet, Rákospalotát és Újpestet, valamint tizenhat nagyközséget: Albertfalvát, ...
Ez utóbbi tanította még Bihar vármegye református alispánjának fiát, Pázmány Pétert, a későbbi esztergomi érseket, aki 1583-ban buzgó katolikus anyja s Szántó Arator István jezsuita hatására vallást változtatott, ...
A főpapok és bárók meg az összes nemesek tartoznak fekvő jószágaik után a vármegye pénztárába adózni, valamikor a vármegye közös szükségeire költségek kellenek; a vonakodókat az ispán a szokott birság felvételével kényszeritse az adózásra.
1643 A jezsuiták megkapják a pornói (Vas vármegye) apátság birtokait
1645 A jezsuiták letelepednek Vágszikláson (ma Skalka, Szlovákia)
1645 Vándor missziós állomás működik Andocson (Somogy vármegye) ...
1028 után
Megindul a vármegyeszervezés az Ajtonytól elfoglalt területeken.
1030 július
II. Konrád német-római császár hadjárata a Magyar Királyság ellen.
A nemesi réteg és szervezetük, a vármegye a régióban a XIV. század első évtizedeiben háttérbe szorul, mert néhány főúr - kiterjedt birtokaira és fegyvereseire támaszkodva - úgyszólván korlátlan hatalomra tesz szert.
Alapvető kérdés, hogy a hét törzsi alcsoport, amelyből az erdélyi hét vármegye kialakult, hét eltérő törzs maradványa-e, avagy egy másodlagosan idetelepült törzs hét alcsoportjából, nemzetségéből alakult ki.
Ő bíráskodott a megye területén élő alávetettek fölött, s ő kezelte a vármegye jövedelmeit is, ami elsősorban a szabadok pénzadója volt, így a király és az ispán vagyonát gyarapította.
Az udvari nemesség gondolkodásmódja az Anjouk idején kezdett lényegesen különbözni a vármegyei nemesekétol.
 Lásd még: Jobbágy, Erdély, Ispán, Főispán, Alispán
  
|
