A várispánság egy katonai szervezetü kerület volt, mely a várral a megye területéből hasítatott ki s alakítatott át katonai kerületté, s a várispán (comes castri) alatt állott, földrajzilag ugyan a megye területén feküdt és nyúlt el, ...
Egyházmegye, várispánság, vajdaság
A legelső magyarországi egyházmegyék a Kárpát-medence nyugati részén az 1000 körüli esztendőkben jöttek létre. Közülük az első Veszprém volt 997 táján, ezt követte Győr 1000 körül, majd Esztergom 1001-ben.
század elején az állami és a királyi (vagyis a köz- és az uralkodói magán-) szféra kevéssé különült el egymástól, a kétféle intézmény (a vármegye és a várispánság) egy tőről fakadt.
István által alapított várszerkezet volt; az ország várkerületekre volt osztva, melyeknek élén a király által kinevezett várispánok (l. Főispán) állottak és kezelték a királyi jövedelmeket, ...
ha egy megyében több vár is van, akkor élükön a várispán áll (külön van várispán és megyés ispán)
? a várak lakói:
? várnépek: dolgozók, akik termény és munkaszolgáltatással tartoztak
?
Ahol az apróbb és nagyobb kenézségek nagy számban voltak, mint Máramarosban és Hunyad megyében, ott a kenézek maguknak vajdát választottak, vagy a várispán nevezett ki vajdát, s akkor nem a kenézek, ...
A királyi vármegyék élén a megyésispán állt, s személye általában azonos volt valamelyik várispánnal. A megyésispán gyakran a király legközvetlenebb hívei közül került ki.
Egy-egy vár élén a várispán állt. Az ő feladata volt a közigazgatás ellenőrzése, ő volt a vármegye bírja és katonai vezetője. Neki voltak alárendelve a várjobbágyok, akik a katonaság tisztjeit adták.
Túszként gyermekeket szedtek közülük, és ezek átvétele után a számkivetett apákat visszahelyezték hazájukba, azzal a két fél között létrejött megállapodással, hogy a város elöljáróját, akit most várispánnak neveznek, ...
 Lásd még: Vármegye, István király, Várjobbágy, Várad, Apátság
|
