Váradi püspök

János - váradi püspök lásd Vitéz János János - Vata fia, pogány varázsló (XI. sz.) 2.2.135 János - velencei hadvezér (840) 1.10.50 ...

Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. 2. köt. Nagyvárad, 1883. 217. Theiner, August: uo.

Hunyadi Jánosné és testvére, Szilágyi Mihály Vitéz János váradi püspökkel, Hunyadi egykori kanczellárjával s a Hunyadi-ház többi barátaival szövetkezve, a győzelem biztos reményében kezdhették meg működésüket Mátyás trónjelöltsége érdekében.

A várnai veszedelemben a váradi püspök elesvén, Hunyadi János őt, akkori nagyprépostot, ki teljes bizalmát és tiszteletét birta, a váradi püspökségre ajánlotta, mire a pápa 1445. ki is nevezte.

A gyermek kiváló nevelésben részesült, melyre leginkább Hunyadi János ifjukori barátja, Zrednai Vitéz János, akkori váradi püspök volt nagy befolyással. 1444. Sanocki Gergely, vieliczkai plébános, I. Ulászló volt gyóntatója, vezette M. oktatását.

János tanácsadója, 1534-től váradi püspök. Célja az ország egységének helyreállítása. Szerepe volt a váradi egyezmény aláírásában. János Zsigmond gyámjaként Izabellával az ország kormányzója. 1541-ben a török segírségét kéri I.

Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta.

Ezt szorgalmazta a kincstartói és váradi püspöki széket is megörökölt Fráter György is, aki Gritti halála után Szapolyai első számú bizalmasa lett.

Mária nevelését Deméndi László váradi püspök és Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes irányította. Már 1373. június 1-jén apja feleségül ígérte IV.

1849-ben Báró Bémer László váradi püspök részt vett a debreceni Habsburg ház trónfosztását kimondó gyűlésen. Ezért a bécsi udvar halálra ítéli, amit 20 évi várfogságra változtatnak. 1850-ben amnesztiát kap. Lemond váradi püspöki székéről.

László egyházi pályára szánt, és váradi püspökké is szenteltetett, annak halála után azonban testvérével, Álmossal való trónviszályt követően pápai engedéllyel letette a püspöki méltóságot és megkoronáztatta magát.

1550. évi LIX. törvénycikk A felsőrészek vármegyéit a nagyváradi püspök alkalmatlankodásaitól meg kell óvni 1550. évi LX. törvénycikk Gondoskodjék a királyi felség, hogy a Révai Ferencz és Bákith közt folyó alkudozások véget érjenek ...

A jobbszárny szintén öt 1000-1000 fős lovascsapatból állt, Rafael boszniai püspök, Rozgonyi Simon egri püspök, Thallóczy Ferenc horvát bán, Julián bíboros és Dominis János nagyváradi püspök vezetése alatt.

Hunyadi János fiait, Lászlót és Mátyást híveikkel együtt - köztük nevelőjüket, Vitéz János váradi püspököt, a neves humanista főpapot - 1457. március 14-én Budán letartoztatták.

Az egyházi főméltóságok, mint mindig, túlnyomó részt a törvényes király ellen (,) Endrét támogatja, szervezve az összeesküvést: "A pártoskodó összeesküvést szervező és pénzelő egyházi méltóságok uralkodni akarnak a király fölött. Elúin váradi püspök ...

Török Bálintot, Petrovics Istvánt és a horvát származású Martinuzzi Fráter Györgyöt, aki kezdetben Korvin János apródja volt, majd pálos rendi szerzetes lett belőle (ez volt ekkor az egyetlen magyarországi szerzetes rend).Ő 1535 óta váradi püspök, ...

Lásd még: Várad, Erdély, Fejedelem, Esztergom, Vitéz