VÁRADI BÉKE: A kettős királyválasztás (1526) utáni harcok megszüntetése érdekében Szapolyai János és I. Ferdinánd között Váradon létrejött szerződés.
A váradi béke, amelyet János király a török tudta nélkül kötött, a szultánnal szemben nagyon kellemetlen helyzetbe hozta. A béke egyik hallgatólagos feltétele volt, hogy titokban tartják.
Oppeln és Ratibor most azt a szerepet viszi, mint a nagyváradi béke után a János Zsigmondnak igért Szepesség. A háború minden perczben meg volt újítható; a béke nem volt más, mint fegyverszünet.
Szapolyai halálának hírére Ferdinánd a váradi béke értelmében bejelentette igényét a magyar trónra.
törvénycikke, amely a sakramentáriusokat száműzte az ország területéről, Debrecenre nem vonatkozott, mivel a város az 1538-as váradi béke értelmében Erdélyhez tartozott.
kiegyezés jött létre (váradi béke), melyben egymás királyságát kölcsönösen elismerik s kimondatik, hogy Sz. halálával az ország Ferdinándra szálljon. A titokban kötött béke a szultánt boszura ingerli, de Sz. kiengeszteli (1539). Sz.
 Lásd még: Erdély, 1540, Buda, Szapolyai János, Magyar király
|
