Városfejlesztő politikáját kiegészítik a kereskedelem fejlesztésére irányuló intézkedései, mik első sorban a vásártartás, az árumegállítási jog és árukirakási szabadalom, vámmentesség és egyéb kedvezmények megadásában nyilvánultak.
A polgárok e vársban általában megszerezték a vámmentességet, a vásártartási és az árumegállítói jogot.
A városok másik csoportját a mezővárosok alkották.
A szabad kereskedelem előmozdítására némely város országos vámmentességet is szerzett polgárainak. Így nyert Székelyvásárhely Mátyás királytól 1466. január 6.
főkonzulátus megküldte a "tisztelt Kossuth családnak" a holttest vámmentes és akadálytalan hazaszállítására vonatkozó engedélyt: "A bécsi cs. és kir.
- magas belső vámok (ugyanakkor a nemesek és egyháziak vámmentesek)
VI. Az intézkedések következményei
- zselléresedés, éhínség, pestisjárvány ...
1647. évi CXLV. törvénycikk
Győr, Komárom és Pápa városok lakósainak a vámmentességről szóló kiváltságait meg kell hagyni erejükben ...
Fölvásárolták a marhát és értékesítették (vámmentesek). Csúcspont 1585-1587 között volt, ekkor 200-250 ezer marhát exportáltunk. Fő piac: Bécs, Szilézia, Velence, Morvaország, Dél-Németország tartományok.
országszerte rosszabbodott ebben az időben, hiszen nőttek a jobbágyi terhek, a földesurak akadályozták a szabad költözést, eltörölték a mezővárosok kiváltságait, tiltották az erdők használatát, és emellett törvény mondta ki a nemesek vámmentességét, ...
A debreceni 'áros' nép 1411-től vámmentességi jogot élvezett az ország egész területén, 1508-tól pedig évente hét alkalommal tartottak a városban országos vásárt.
 See also: Kiváltság, Jobbágy, Erdély, Vármegye, Nádor
  
|
RSS
