UDVARI HADITANÁCS: 1556-ban alakult a katonai-védelmi feladatok birodalmi szintű irányítására. Tagjai tapasztalt császári tábornokok voltak. Feladatai közé tartozott a magyar végvárrendszer felügyelete is.
b) Az Udvari Haditanács felállítása Habsburg Ferdinánd, Ausztria főhercege, tartományaiban erőteljesen törekedett a rendiség visszaszorítására, a központi hivatalszervezet kiépítésére.
A bécsi Udvari Haditanács magyar ezredeket oszlat fel és szélnek ereszti a végvári katonaságot. 1699. március 3. Londonban III. Vilmos angol és XIV. Lajos francia király megállapodik a spanyol örökség felosztásáról. 1699. november II.
Frigyes Ágost azt a parancsot kapta az Udvari Haditanácstól, hogy Péterváradnál várja be a török támadást, s az ellenség legyőzése után vegye ostrom alá Temesvárt. A haditerv már az elején felborult, mert II. Musztafa, miután Belgrád védelmére 12.
udvari haditanács lásd haditanács Ujlaky cs. B Ujlaky Ferenc, a magyar kancellária titkára, győri püspök B, 110, 112, 128, 150, 207 Ujlaky Miklós B Ujszászy György, szemerei 152 Ulászló II.
Bécs nagy katonai előkészületei a minden eddigit messze felülmúló hadjáratra már 1684 elején megindulnak. Az udvari haditanács a támadó haderő összlétszámát 80000 főben állapítja meg.
Az udvari haditanács elnökségének (Az Új-Zrínyi-vár építésének okairól - Légrád, 1661. július 5.) Névtelen levél (mely Montecuccoli ellen intézett hatásos irat - 1662) Emlékirat I. Lipót királyhoz (Bécs, 1664.július 17.) ...
Védelem: Országot főkapitányságokra osztották (Felső Magyarország, Alsó, Észak- Dél-Dunántúl, Horvátország) Ezek ellenőrizték a végvárakat, és a fallal erősített városokat, ennek a főközpontja Bécs volt, a 17. századtól az Udvari Haditanács.
Lásd még: Erdély, Dunántúl, Fejedelem, Vármegye, Országgyűlés
 
|