Trónviszályok
Orseolo Péter (1038-1041, 1044-1046): a hazai viszonyokat figyelembe nem vevő erőszakos intézkedések (III. Henrik támogatása, hűbéresküt tesz) - Aba Sámuel lázadása (ménfői csata) (1041-1044) ...
Trónviszályok (1301-1308)
Mivel III. András halálával az Árpád-ház uralkodóinak sora férfiágon kihalt, hét évig tartó súlyos harcok törtek ki a trón elnyeréséért a nőági leszármazottak között.
1116 után trónviszályok (bárók megerősödése, királyi hatalom gyengülése)
1205-35 II. András
- hadjárat a Szentföldre - bárók uralma meghatározó ...
Végzetes szerencsétlenség számba ment, hogy a fejlődést rövid idő múlva újból dynastiaváltozás akasztotta meg és a trónviszályok akkor ujultak meg, mikor a török ellen való védekezés szüksége tetőfokra hágott.
Először 13 éves korában választották meg magyar királynak Esztergomban, de a zűrzavaros, trónviszályos időszakban nem tudta a még szinte gyermek Caroberto (Károly Róbert) a trónt megtartani. Kalndos esztendők következtek, melyek 1308-ban értek véget.
Viszonya Barbarossa Frigyessel, újabb trónviszályok
Láttuk, hogy Géza uralkodásának elején megromlottak a korábban jó magyar-nyugati kapcsolatok. Ennek oka volt a cseh trónutódlás kapcsán támadt ellentét, de III.
- Ezt ő a zaporogi kozákok belevonásával nagy keleti szövetséggé akarta kiszélesíteni s ezért avatkozott bele a lengyel trónviszályba.
Mivel a lakosság militarizálódott, a pannoniaiak különösen nagy súlyt képviseltek a 235-284 közötti véres fél évszázad, a katonacsászárok korának trónviszályaiban.
István halála után 30 éves trónviszály vette kezdetét, amelynek lezárásaként I. szent László lett a trón birtokosa, 1077-ben. [1] ...
1095. július 29.
A csehországi hadjáratra készülő I. (Szent) László király meghal. (Holttestét előbb Somogyvárott temetik el, utóbb azonban átszállítják Váradra.) Halála után trónviszály robban ki unokaöccsei között.
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Magyar király, Hűbér
|
