Törvénykönyv

5 törvénykönyvet hozott létre, ebből 3 világi és 2 egyházi. Nincs szó benne a kereszténység megtartásáról, tehát már nincsenek pogányok ...

Két törvénykönyv. Új székhely alapítása: Székesfehérvár (később az éves törvénynapok színhelye).

két törvénykönyv, zsinati határozatok - enyhít a büntetéseken adóreform (füstpénz helyett 8 dénáros adó) igazságszolgáltatás reformja néhány egyházi jog visszavétele királyi monopóliumnak kereskedelmi vámok emelése ...

törvénykönyv A mi teremtőnk és megváltónk, az úr Jézus Krisztus uralkodása alatt, az ő születésének 1092.

A nádor egybehivatta az országgyűlést és fáradozásainak sikerült az udvar és az elégületlenek között létrehozni a kiegyezést, melynek biztosítékául Mária királyné 1384 junius 22-ikén kelt törvénykönyvében Lajosnak az aranybullát megerősítő 1351-iki ...

Második törvénykönyvében megparancsolta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Elrendelte az egyházi tized szedését. A templomok papjai feletti ellenőrzés az esperesek feladata volt.

Rothari longobárd király a törvényeket, amelyeket addig fejben tartottak, kódexbe szerkesztette, és királyi törvénykönyvnek nevezte el; Constans császársága alatt távozott az életből.

Némelyek a lengyel disszidens egyháznak még nem egészen tiz évvel előbb alkotott, de tényleg már is hatályát vesztett törvénykönyvét törekedtek alapjául vétetni a zsinat tárgyalásainak. Őri Fülöp Gábor, sárospataki teol.

Az első törvénykönyv ennek világosan hangot adott: "És mert minden nép saját törvényeit használja, ezért mi is, Isten akaratából kormányozván államunkat, a régi és új császárokat utánozván, ...

Ez a 31 cikkelyt tartalmazó alaptörvénykönyv főleg azért láthatott napvilágot, mert a nagyurak több földet és nagyobb hatalmat akartak, a szerviensek és várjobbágyok pedig csökkenő állami terheket.

Kálmán uralkodása egyébként kedvezőtlen volt a monostor számára, hisz 1100 körül Albericus által szerkesztett törvénykönyvében rendelkezett a király arról, hogy az egyházaktól és monostoroktól a fölös halászó helyeket vissza kell venni, ...

Két törvénykönyvet adott ki: az első 1001. körül keletkezett, a királyi tanáccsal együtt állította össze és 35 cikkelyt tartalmaz.

törvényét (A törvénykönyvek keletkezési sorrendje, mint azt a kutatások kiderítették, éppen a jelzett számozással ellentétes irányúak).

századi magyar törvénykönyvben (Verbőczy István Tripartitumában) meg van örökítve, hogy a székelyek kiváltságos nemesek, akiknek külön törvényeik és jogszokásaik vannak, ...

Milyen életű és mily bölcs férfiú volt, bizonyítja törvénykönyve, melyet a királyi méltóság jelének fölvétele után Magyarország püspö-keivel és főembereivel alkotott. Minden bűnre megfelelő büntetést szabott.

A "Tripartitum" jelentése: Hármaskönyv. Werbőczy István szokásjogokat tartalmazó törvénykönyve.

] István második törvénykönyvében előírta, hogy "tíz falu építsen egy templomot, és lássa el két háznéppel és két szolgával, egy lóval és egy kancával, hat ökörrel, két tehénnel és harminc aprójószággal.

Megfosztják a magyarországi tróntól a Habsburg-házat, megerősítik a fejedelmi hatalmat, adót vetnek ki, hadi törvénykönyvet fogadnak el.

Rákóczi György törvénykönyve aquavita - életvíz (ital) aquirál - vö. acquirál arbiter - döntőbíró arena - föveny, homok; vesehomok, vesekő arestál (árestál) - letartóztat arestom (árestom) - börtön arianus - szentháromság-tagadó, unitárius ...

megkötötték Miksával a pozsonyi békét, melyben különösen Miksa örököseinek a magyar trónra való igénye ismertetik el. Ezen béke ellen a budai 1492-iki országgyülésen a rendek tiltakoztak a szerződés ellen, melyet nem is vettek fel a törvénykönyvbe.

Lásd még: Erdély, Vitéz, Királyság, Ispán, Fejedelem