törvénykezés
a biróságok előtti peres és peren kivüli eljárás. Az eljárást szabályozó törvény: T.-i rendtartás, ilyen nálunk az 1868. LIV. t.-cikk, mely a perrendtartástól abban különbözik, hogy az utóbbi csak a peres eljárást szabályozza.
A törvénykezés terén csakhamar újabb reform következett, az erdélyi három nemzet tagjai között keletkezett pereket illetőleg.
Törvénykezési ügymenet Rákóczy alatt. Birtok-adományozásai. Telekessy püspök ellenmondása a papi tizedre vonatkozó rendelet ellen. II. Rákóczy rendelete, hogy a megyei törvénykezés folytattassék. A pásztói cziszterczi apátság birtoka feletti per.
A rendszeres törvénykezés, a Haditanács birodalmi szintű szervező munkája eredményeként jelentősen megnőtt a külföldi mérnökök, kőművesek száma.
Lázadásuk okaként a zsidó vallási törvénykezés bevezetését szokás feltüntetni. A kazár előkelők zsidó hitre térését, a kabarok felkelését és a már Etelközben élő magyarokhoz menekülését 860 táján tótelezik fel.
Súlyos akadályt gördített e dolog elé, hogy a nádor, akinek egyedül volt joga törvénykezésre, távol lévén, senki sem volt képes határozni és cselekedni, ő viszont Albert és testvérei részéről kiállított hitlevél nélkül nem volt hajlandó megjelenni; ...
Ez a belső tanács nem csupán közigazgatási, hanem egyszersmind törvénykezési hatóság is volt, mert a város polgári lakosságának polgári és büntető ügyeiben bíráskodott.
században a Kárpát-medence igazgatásának átfogása, az egységes adó, a bíráskodási rend, a törvénykezés biztosítása.
1751. évi XXII. törvénycikk
Bács vármegyének törvénykezés tekintetében a dunáninneni kerületi itélő-tábla alá rendeléséről
1751. évi XXIII. törvénycikk
Hogy Szerém, Verőcze és Pozsega vármegyék ezentul az országgyülésekre meghivassanak ...
Törvényhozás - egyszemélyű törvénykezés, a királyi tanács (püspöki kar és az ispánok) csak tanácsadó testület.
Két törvénykönyv.
Új székhely alapítása: Székesfehérvár (később az éves törvénynapok színhelye).
A törvénykezésben ritkította az istenitéleteket, az igazságszolgáltatást külön törvényszékekre bizta. A városokat, az ipar és kereskedelem székhelyeit pártfogásába vette, külföldről kereskedőket édesgetett hazánkba.
nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait
tehát Magyarországon a polgári átalakulás alapvetően vérontás nélkül ment végbe --> a polgári társadalom a vesztes szabadságharc után is megtartotta az ekkor lefektetett alapjait ...
 Lásd még: Jobbágy, Ispán, Vármegye, Erdély, Alispán
|
