| |
Bizánc hasonlóképpen népeket engedelmességre vezető eszköznek tekintette a térítő papokat. A hódító szándékot nem fegyverek, hanem birodalmak határát túllépő, egyetemes igényű tételes vallások vezették be.
Német lovagok, térítő papok jöttek az országba, német szövetségben keveredett háborúba 1015-18 között Bátor Boleszláv lengyel királlyal. Fiának, Imre hercegnek pedig bizánci hercegnőt szerzett feleségül.
Ismerték a kereszténységet, mivel a történelmi források szerint bizánci térítő papok már a 6-7. században eljutottak Alániába.
Ottóhoz fordult, akitől térítő papokat kért. Így érkezett Magyarországra Bruno, Sankt Gallen szerzetese, akit a magyarok püspökké szenteltek. Ő keresztelte meg Gézát, aki az István nevet is felvette.
 Lásd még: Kereszténység, Koppány, Sarolt, 997, Fejedelem
  
|
RSS
