Temesvár
(l. a mellékelt helyszinrajzot), szab. királyi város, Temes vármegye székhelye, a Béga két partján, É-on és Ny-on a Vadász- és Csóka-erdőtől övezve, 91-94 m. magasságban fekszik.
1552 Temesvár, Drégely, Eger Dobó István elbukott török támadások
1566 Szigetvár Zrínyi Miklós
1500- as évek végére a három részre szakadás állandósulni látszik ...
Temesvár eleste kaput nyitott a Temes és a Maros menti várak elfoglalásához. Ferdinánd király lippai kapitánya, a spanyol Aldana kiürítette a várat, Lugost és Karánsebest is elhagyták védői.
1397. temesvári országgyűlés, nemesi jogok csorbítása, telekkatonaság létrehozása, óbudai egyetem, 1407. Sárkányrend megalapítása
állandó pénzhiány (szepességi városok eladományozása), városi dekrétum
Budai Nagy Antal vezette felkelés (1437) ...
Bár Dózsát Temesvár előtt az erdélyi hadak verték le, azért Erdély földje sem maradt megkímélve e lázadás pusztításaitól.
Nagy Albert - temesvári kapitány (1476) 4.4.10
Nagy Ambrus - temesvári kapitány (1476) 4.4.10
Nagy János - magyar hadvezér (1480/81) 4.6.120 ...
A temesvári országgyűlés, melyen a nemességnek hosszú idő óta először nyilt alkalma törvényhozó jogait gyakorolni, 1397 őszén erélyes eszközökkel igyekezett véget vetni a párturalomnak.
A második vonal Karánsebesnél kezdődött, és Lugoson, Temesváron, Péterváradon, Bihácson át az ugyancsak Adria-parti Zenggig húzódott.
Ulászló pártjára állt, jutalmul elnyerték az erdélyi vajdaságot, a temesvári ispánságot é a nándorfehérvári kapitányságot.
A késleltetésen túlmenő sikert legfeljebb abban az esetben remélhettek a védők, ha beköszöntött az esős, hűvös őszi időjárás, mint Temesvár első ostromakor, 1551-ben, vagy akkor, ha felmentő sereg avatkozott a harcba, mint Szigetvár 1556.
(Ismeretesek Biharvár, Aradvár és Temesvár várnépének sírleletei is, a Kelet-Alföld 10-11. századi viszonyaiba pedig kiváló betekintést nyújtanak a határ magyar oldalán feltárt nagy temetők: Ártánd, Magyarhomorog.) ...
1511-től erdélyi vajda volt, az ő feladata volt Dózsa György felkelésének leverése, melyet 1514-ben a Temesvár melletti csatában meg is tett. A felkelés vezetőit különös kegyetlenséggel végeztette ki.
Az elsőt Szulejmán Ahmed másodvezír vezette, s elfoglalta Lippát, Jenőt és Temesvárt, amelyet Losonczy István védett.
E szerint Reitter Ferenc 1813-ban született Temesváron, mérnöki tanulmányait 1832 és 1833-ban a pesti egyetemen végezte.
Annál inkább, mivel a város első ismert prédikátora az 1552-ben a török által elfoglalt Temesvárról ide menekült Köleséri Kristóf szintén a svájci irányzatot képviselte.
A törökök kénytelenek voltak lemondani a Temesköz, Maros-Tisza közének és Temesvárnak a kivételével minden magyar hódoltsági területről.
1717 A jezsuiták letelepednek Temesváron (ma Timisoara, Románia) később rendházat és gimnáziumot alapítanak
1724 A jezsuiták letelepednek a budai Vízivárosban rendházat és plébániát alapítanak ...
Történelmi és Régészeti Értesítő (Temesvár)
TRÓCSÁNYI ZS., Központi kormányzat
= ...
1316-ban Károly Róbert elvette tőle Visegrádot, majd 1318-ban Komáromot, de az ország észak-nyugati része csak a nagyúr 1321-es halála után került a király ellenőrzése alá. Végül 1322-ben az addig kényszerűségből Temesváron tartott királyi székhely ...
A veszély nagyságát jelezte az is, hogy a királyi udvarnak le kellett költöznie a délvidéki Temesvárra (Bánság, ma Erdélyhez tartozik).
Az uralkodónak a polgárok segítségével sikerült ugyan megtartania a védőfalaival jól ellenálló várost, de a hét évig tartó trónviszály során hatalmukat kiterjesztő bárók és tartományurak elleni harcát 1315 után már Temesvárra áthelyezett udvarából ...
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Vitéz, Pozsony
|
