Tatárjárás: - 1241/42. Dzsingisz kán mongol serege, Batu kán vezetésével.
Kötöny király meggyilkolása, a kunok kimenekülnek, nincs könnyűlovasság.
Megkésett, habozó védelmi intézkedések.
A tatárjárás jelentős változást indított el a magyar társadalomban. IV. Béla uralkodása végén visszatér a birtokadományozás (feudum) politikához, de ő szolgálathoz kötötte a birtokadományozást.
A tatárjárás után Visegrád új életre kelt. Az 1240-es évek végén Laskaris Mária királyné saját ékszereinek árából egy új, korszerű várat emelt a Visegrád fölé magasodó sziklás hegy csúcsára, majd az 1250-60-as években - feltehetően már IV.
A tatárjárás nagy változást idézett elő Erdélynek az előbbi szakaszban megrajzolt néprajzi térképén.
A tatárjárás alatt 1241. januárjában-februárjában éri el először a pusztítás Zemplén Bodrog-Tisza menti sávját. Az első nagy csata a Sajó mentén zajlott s Muhi-csata néven vált ismertté.
Igaz, nemsokára a tatárjárás ezt majdnem semmivé tette (könnyű elbánni a sárból, nádból, vesszőből, fából épült otthonokkal), de utána ugyanez az otthonteremtés megismétlődött."
(Részletek VERES PÉTER BÖLCS ÉS BALGATAG ÔSEINK című könyvéből)
...
A végzetes fordulat ebben a kérdésben is a tatárjárásnál veszi kezdetét.
Mikor IV.
Azt, hogy a vár - nagy valószínűséggel - valóban állt már a tatárjárás előtt is, a várban talált eddigi legkorábbi éremlelet, II. Eberhard salzburgi érsek1200-1246 között vert friesachi denárja is igazolhatja.
Az epizódokhoz részmonográfiákat vesz elő: Einhard Nagy Károly-életrajzát, egyes szentek legendáit, Rogerius tudósítását a tatárjárásról, Filippo Buonaccorsi (humanista nevén Callimachus Experiens) beszámolóját a várnai csatáról.
1241 tavaszán kezdődött meg a tatárjárás, amelynek során a mongol csapatok három irányból törtek be az országba. IV. Béla a fősereg ellen vonult, de a muhi csatában katasztrofális vereséget szenvedett.
Béla a tatárjárás után, 1247-ben kezdte építtetni és 1256-ban lakta be. Közismertek ugyan azok a hivatalos "tények", melyek a mai Székesfehérváron vélik felismerni Alba Regale-t, az ősi Budát, de legalább ekkora az irodalma a kételkedéseknek, ill.
1243 körül
Rogerius váradi főesperes megírja a tatárjárásról beszámoló Siralmas ének (Carmen miserabile) című munkáját.
1244
IV. Béla megállapítja, illetve megújítja a körmendi (Vas m.), a korponai (Hont m.) és a pesti hospesek kiváltságait.
1. ERDÉLY HONFOGLALÁS KORI ŐSLAKÓI
2. A MAGYAR HONFOGLALÁSTÓL A TATÁRJÁRÁSIG
3. A TATÁRJÁRÁSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG
4. KÖZÉPKORI MŰVELŐDÉS ERDÉLYBEN ...
Az első támadás az ellenség részéről a királyi zászlóaljra esett, s belőle oly heves küzdelem keletkezett, minőre Magyarországon a tatárjárás óta nem emlékeztek.
000 főnyi lakosság állapítható meg (ami a tatárjárás és a pestisek miatt csak 1500 táján nőtt 4.000.000-ra), e szaporodási ráta figyelembevétele a 900 körüli induláskor legalább fél-milliónyi népességre enged következtetni, ...
Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot (mely magas várat jelent).
Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.
 Lásd még: IV. Béla, Királyság, Esztergom, Magyar király, Erdély
|
