Taksony fejedelem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...
Taksony fejedelem (955-972). A fejedelmi központot a Dunántúlról a Duna bal partjára helyezte át. A Dunától nyugatra eső terület védelmét újjászervezte. A katonái besenyők voltak, felesége is besenyővolt.
Taksony fejedelem a bizánci - magyar kapcsolatok zátonyra futása után megkísérelte azt, amit nem egy szomszédos szláv fejedelem megtett ez idő tájt: a németek megkerülésével közvetlenül Rómából kért püspököt.
Taksony fejedelemsége alatt a védekezés jellemezte az országot. A század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elé került. Választania kellett a pusztulás és a fennmaradás között.
Az Anonymus szerinti Árpád, Zolta, Taksony sorrend elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, s tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt, ...
 Lásd még: Taksony, Fejedelem, 955, Nemzetség, Anonymus
|
