Szulejmán (Sulaymān)
(1494-1566)
1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet indul a várpalotából a Logodi kapun át a szultán szállására.
Szulejmán szultán 1520 szeptemberében lépett trónra, s ezzel fordulat állt be az Oszmán Birodalom külpolitikájában.
Szulejmán halála után a török birodalom élére II. Szelim állt. Ő nem volt annyira harcias, mint elhunyt előde, így 1568-ban létrejött a drinápolyi béke, amely a meglévő állapotokat szentesítette.
Szulejmán hadjáratai nyomán összeomlott a Zsigmond és Mátyás királyok által kiépített déli védelmi rendszer. A mohácsi csatában megsemmisült a várak felmentését vagy visszafoglalását megkísérelhető haderő.
Szulejmán elvonulása után a mohácsi csatából önhibáján kívül kimaradt Szapolyai János erdélyi vajda érintetlen seregével és a hozzá menekült budaiakkal azonnal bevonult az üres és romos városba.
Szulejmán szultán érme, 1520. Előlapján törökül: Szulejmán szultán, sah, Szelim sah fia. Hátlapján törökül: Győzelme legyen hatalmas, veretett Konstantinápolyban a 926. évben (AD 1520). Ezüst akcse, 11 mm, 0,69 g. Magángyűjtemény.
Szulejmán is kész volt a fegyverszünetet meghosszabbítani, de a magyarok oly hosszasan tanácskoztak a feltételek felől és annyira biztak az európai segedelemben, hogy a büszke nagyúr sérelmet látott a halasztásban.
Perényi Péter átmenetileg újra Terebest szemelte ki, ám Sikósról való menekültében kincseivel és Ferenc fiával együtt Szapolyai embereinek kezébe került, akik átadták Szulejmán szultánnak.
A rendes zsoldos gyalogságnak egyik hadteste, melyet Orkhán szultán szervezett, és amely, mint tulajdonképen a szultán testőrsége, Szulejmánig csak a szultán személyes vezérlete alatt tartozott háboruba menni.
Szulejmán szultán segítségét. 1538-ban Váradon a két király kölcsönösen elismerte egymás királyságát, s Szapolyai igéretett tett, hogy halála után az ország a Habsburgoké lesz.
1521-ben oktalanul megsértette Szulejmán szultánt, letartóztatva Behrum vagy Berham nevü követét. E könnyelmüség következménye az volt, hogy Sabác, Nándorfehérvár, Zimony, Titel és Szalánkemén a hadat indító török kezébe kerültek.
Szulejmán közeledésének hírére elindult csapataival Mohács felé, de a csatatérre nem érkezett meg. Máig nem tisztázott szerepe a mohácsi vészben.
Szulejmán szultán értesülvén erről, személyesen vezette a felmentő sereget Buda alá, amelyik ugyan elűzte a Roggendorf vezérlete alatt álló ostromló sereget, de Buda várát ravasz csellel elfoglalta.
Szulejmán szultán 1526 nyarán mintegy 80000 harcosával támadt az országra. "Nemzeti nagy létünk nagy temetőjénél," Mohácsnál veszett oda a király seregének java az ország a török szabad prédájává lett.
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Buda, Mohács, Vitéz
|
