Szolnok

Szolnok 1. rendezett tanácsu város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Zagyvának a Tiszába való torkolatán alul, utóbbinak jobb partján fekszik, s egyike az Alföld legszebben fejlődő városainak.

Szolnok hatalmas földsánczczal s. nem könnyen áthágható vizárokkal övezve, könnyen ellenállhatott volna Ali és Amhat egyesült seregének is, ha falai fölött Losonczy, Szondy, vagy Dobó szelleme őrködött volná, ...

Szolnok - magyar udvarnok (1074) 2.3.235 Szolnok - magyar úr (†1046) 2.2.145, 160 Szovárd - magyar család 1.9.70 ...

{3} Így midőn Hunyadi János 1442-ben a székely ispánságot Újlaki Miklóssal együtt kapta, Hunyadi egyszersmind erdélyi vajda, szörényi bán, a székelyek, továbbá Szolnok és Temes megye ispánja.

E célból megerősítettem Szolnokot, hogy hidam és átkelőhelyem legyen a Tiszán.

Szolnok vármegye keleti fele, Belső Szolnok is Erdélyhez került. Fehér-megyéből kivált 2 vármegye: Küküllő, Hunyad, így lett Erdélynek 7 vármegyéje: Siebenbürgen. Folytatódott a betelepítés, a 12. század közepén jöttek a szászok, II.

Amikor szeptember első napján Kara Ahmed Szolnok alá érkezett, Ali budai pasa serege már egy jó hete az ostrommal foglalatoskodott, miután a nógrádi váraktól ide kanyarodott.

Ali és Ahmed seregei Szolnok alatt egyesültek. A várat "ránézésre" bevették, mivel a szolnoki várvédők rögtön feladták azt, látva a hatalmas oszmán sereget. Ezután Eger ellen indultak. Az ostrom szeptember 15-én indult.

1552-ben elesett Temesvár, Szolnok, Drégely. A meghódított területeket katonai célú közigazgatási egységekre vilajetekre, azokat pedig szandzsákokra osztották. A vilajet élén a pasa, a szandzsák élén a bég állt.

Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros és Kővár vidéke, a lugosi és karánsebesi területek alkották a Partium törzsterületét.

1569. évi LII. törvénycikk Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek itéletet? 1569. évi LIII. törvénycikk Az eskütől és a közös tanuvallatástól való eltiltás a vármegyei törvényszéken nyolcz nappal előbb történjék ...

1291 január 5-én az utolsó Árpádházi király, III. Endre országgyűlést tart Váradon Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár és Szabolcs megyék részvételével.           Ugyanebből az évből való a váradi püspökség első tizedjegyzéke is.

Sur névvel állhat rokonságban a Szabolcs megyei Vencsellő szomszédságában lévő Csur-puszta és a Szolnok-doboka megyei Csurány-puszta neve is ...

Másként értékelhető a Tisza. Hatalmas árterei az év nagyobb részében a három ősi révre korlátozták a keleti országrész megközelítését. Ez indokolta Szeged és Szolnok ostromát és elfoglalását, illetve Tokaj változatos hadi történetét.

A császári és királyi seregek bevették Szolnokot, Aradot, és elfoglalták a Tiszántúlt.

Sáros, Szepes, Máramaros, Ung, Ugocsa, Zemplén, Abaúj, Borsod, Heves, Szabolcs, Szatmár, Bihar, Közép-Szolnok területének legnagyobb része Rákóczi-birtok, de vannak öröklött, háramlott vagy hozományba kapott Rákóczi-birtokok Erdélyben, ...

Ehhez jelentős segítséget nyújtott Antonio Caraffa és Donath Heissler altábornagyoknak a Tisza vidékén és Szolnok környékén működő 10000 fős hadteste, melynek nagyobbik részét a felső-magyarországi és végvári katonaság alkotta.

90 Szolnoki rabsága idején 1562-ben Melius személyesen is közbenjárt Szegedi kiszabadulása érdekében.

Kraszna, Bihar és Közép-Szolnok vármegye főispánjának tisztségét is betöltötte.

Lásd még: Vármegye, Alispán, Erdély, Jobbágy, Pozsony