Szolnok
1. rendezett tanácsu város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Zagyvának a Tiszába való torkolatán alul, utóbbinak jobb partján fekszik, s egyike az Alföld legszebben fejlődő városainak.
Szolnok hatalmas földsánczczal s. nem könnyen áthágható vizárokkal övezve, könnyen ellenállhatott volna Ali és Amhat egyesült seregének is, ha falai fölött Losonczy, Szondy, vagy Dobó szelleme őrködött volná, ...
Szolnok - magyar udvarnok (1074) 2.3.235
Szolnok - magyar úr (†1046) 2.2.145, 160
Szovárd - magyar család 1.9.70 ...
E célból megerősítettem Szolnokot, hogy hidam és átkelőhelyem legyen a Tiszán.
Előbb csak két vármegye volt: Szolnok és Fehér megye. {* Szolnokot csak I. Béla vagy I. Géza alapította. Fehér megyéről nem tudjuk, hogy első-e, vagy egyidőben létesült a többivel. Az említett vármegyék eredetileg mind határispánságok voltak.
Amikor szeptember első napján Kara Ahmed Szolnok alá érkezett, Ali budai pasa serege már egy jó hete az ostrommal foglalatoskodott, miután a nógrádi váraktól ide kanyarodott.
-ban Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros és Kővár vidéke, a lugosi és karánsebesi területek alkották a Partium törzsterületét. 1848-ig tartoztak a részek Erdélyhez.
Ali és Ahmed seregei Szolnok alatt egyesültek. A várat "ránézésre" bevették, mivel a szolnoki várvédők rögtön feladták azt, látva a hatalmas oszmán sereget. Ezután Eger ellen indultak. Az ostrom szeptember 15-én indult.
1569. évi LII. törvénycikk
Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek itéletet?
1569. évi LIII. törvénycikk
Az eskütől és a közös tanuvallatástól való eltiltás a vármegyei törvényszéken nyolcz nappal előbb történjék ...
A Buda alatti harci cselekményeket egyébként részben Szolnoknál, illetve a Tiszánál állomásozó ezredek, részben a Hatvan-Eger térségében portyázó magyar huszárcsapatok fedezik.
És folytatódott Károly diadalmenete, Érsekújvár, Szolnok, Szentjób, Arad várát feldúlta, Nógrád vára pedig óvatlanságból felrobbant és a török helyőrség elhagyta.
Másként értékelhető a Tisza. Hatalmas árterei az év nagyobb részében a három ősi révre korlátozták a keleti országrész megközelítését. Ez indokolta Szeged és Szolnok ostromát és elfoglalását, illetve Tokaj változatos hadi történetét.
90 Szolnoki rabsága idején 1562-ben Melius személyesen is közbenjárt Szegedi kiszabadulása érdekében.
Kraszna, Bihar és Közép-Szolnok vármegye főispánjának tisztségét is betöltötte.
 Lásd még: Vármegye, Alispán, Erdély, Jobbágy, Pozsony
|
