Szilézia

Sziléziai-morva-magyar konföderáció sem sikerül. (porosz trónörökös legyen)
1708-ban Trecsénnél súlyos vereséget szenved a szervezettebb császáriaktól.

Szilézia tartományának meghódítása után, melyet az eretnekek markából ragadott ki magának, visszament Morvaországba, mert arról értesült, hogy Viktorin itt elfoglalta Veseli városkát, és közelesen forral valamit.

Rákóczi sziléziai terve a magyar trón betöltésére irányuló tárgyalásokkal volt összefüggésben. Tudjuk, hogy két személy jött szóba, akiktől a magyar felkelés súlyt várhatott.

1474 Boronko (Szilézia) legyőzte a cseh-lengyel seregeket. Ezután békére került sor. 1476 Béke, melyben megtarthatta az elfoglalt területeket, és cseh király is volt, de nem volt választófejedelem. Ekkor még elfoglalta Szabácsot.

A német, morva és sziléziai katonák sem engedelmeskednek az ezredesnek, aki ekkor példát statuálva, ágyút szegez embereire, 12 katonáját tépik szét a lövések.

Frigyes ajánlatait, ki szövetségét helyezte kilátásba, ha a magyar királynő átengedi neki Szilézia egy részét. Az elutasító válaszra a porosz király gyors és szerencsés támadással felelt.

Megegyezés született, hogy Ferdinánd megkaphatja Erdélyt és a hozzá tartozó területeket, ha János Zsigmondnak ad két sziléziai hercegséget és 25.000 forintot, anyjának, Izabellának pedig 100.000 aranyat fizet.

A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat alatt levette gyűrűjét, s azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, majd az esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául.

1649. évi XXVI. törvénycikk
Magyarország határait igazitsák ki a sziléziaiakkal a mindkét részről kiküldendő biztosok; és a sziléziai részek felől a Budetinnél fekvőjószágokon emelt sánczok lebontására vonatkozó czikkelyeket meg kell tartani ...

Elnöke lett báró Roth sziléziai származású vezérőrnagy (generalmajor), aki magyarul nem tudott. Polgári tagjai voltak gróf Teleki Károly, Belsőszolnok-vármegye főispánja, báró Josintzy Mihály és Ribiczei Ádám.

Személyes kielégítésképpen a sziléziai Oppelnt és Ratibort kapta meg, melyet unokaöccse örökölhetett. II. Ferdinánd viszont kötelezte magát az 1606-os bécsi béke és az 1608-as törvények betartására. II.

Mehmed hódításai hozzávetőleg megduplázták az oszmán uralom alá tartozó területet (850.000 km2), míg a magyar-horvát perszonálunió területe, a dolog természeténél fogva, változatlan (325.000 km2) maradt. (Mátyás sziléziai és ausztriai hódításait nem ...

Lásd még: Erdély, Pozsony, Lengyelország, Fejedelem, Királyság