Két évvel ezután a Szerémség felől akkora sáskajárás árasztotta el Pannóniát, hogy a vetésből, az erdőkből, a fűből semmi sem maradt; azt mondják, a szőlőt minden várakozás ellenére megkímélte.
Korpádi János és Kont István 1388-iki betörése a Szerémségben kudarczczal végződött; a vezérek Zsigmond hatalmába kerültek, ki Budán törvényszéket tartott felettük és kegyetlen halállal végeztette ki őket.
1523 júliusában érkezett állomáshelyére, Péterváradra és augusztusban már fel kellett vennie a harcot Ferhád boszniai pasa ellen, aki mintegy tizenkétezer fős hadserege élén a szerémségi Rednek várát vette ostrom alá.
Mánuel bizánci császár pusztító szerémségi betörése miatt kénytelen Magyarországra visszatérni. 1151 elején ismét jelentős, tízezer fős sereget küld apósának, amivel Izjaszláv Kijev alá vonul, amit Jurij Dolgorukij harc nélkül felad.
Július 9-én a szultáni sereg a vár alatt hidat kezdett építeni a Száván, hogy tovább nyomuljon a Szerémségbe, ahol az előreküldött portyázók már hatalmas pusztítást végeztek.
István (1161-1172): Ez alatt Manuel megszerezte Dalmáciát, Horvátországot, Szerémséget. Ellenkirályokat léptetett föl előbb II. Lászlót 1162, majd IV. Istvánt 1163, de az előkelők és az egyház nem ismerte el ezeket az uralkodókat.
S ez nagyon is időszerű, mert amikor a támadásra felvonuló oszmán sereg Belgrádnál még csak átkel a Dunán, hadihajóik már a Szerémség határán úsznak, sőt összetalálkozva Ferdinánd naszádjaival csatát kezdenek.
Kialakította a második déli védővonalat, mely Karánsebestől, a Szerémségen keresztül az Adria irányába húzódott.
1167. július 8.
A Szerémség visszafoglalására küldött bizánci sereg a zimonyi csatában győzelmet arat. A megkötött béke ennek ellenére magyar kézen hagyja a Szerémséget, míg Dalmáciát újra Bizánc kapja.
A Szerémségből kiüldözött husziták Erdélyben keresztül menekültek a moldovai magyarság közé.
Ezek beszedését a magyar földbirtokosok fegyveres adóbeszedőire bízták (a Szerémséget kivéve, ez ugyanis a természeti akadályok miatt szinte megközelíthetetlen volt).
A pontos nyomvonal azonban Fehérvártól egészen Belgrádig bizonytalan, valószínűleg Eszéknél - a leírásban említett, folyón túli falunál - haladt át a Dráván, és a Szerémséget átlósan szelte át.
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Királyság, Főpap
|
