Szentszék (lat. sacra sedes, vagy venerabile consistorium), egyházi biróság, mely hazánkban a püspök vagy helyettesének elnöklete alatt a püspököktől kinevezett ülnökökből, jegyzőből és ügyészből áll.
A Szentszék által Istvánnak juttatott jogok Mint fentebb említést nyert, első királyunk a Szentszéktől különleges legátusi jogokat kapott. Sőt, a legátusok közötti rangokban is a legmagasabbat nyerte el, az ú.n.
Ez időben a szentszék és Podjebard közt súlyos összeütközések támadtak, mert a cseh király a katolikusokkal szemben a koronázáskor vállalt kötelességeinek nem tett eleget, sőt még inkább pártolta a huszítákat. II.
Károly Róbert élvezte a Szentszék támogatását és III. András halálakor már trónkövetelőként Magyarországon tartózkodott, így élve a lehetőséggel 1301 tavaszán Esztergomban Bicskei Gergely választott érsekkel királlyá koronáztatta magát.
A magyar királyok balkáni politikáját csak ily feltétel alatt volt hajlandó a Szentszék támogatni. A magyar királyok pedig nemcsak hű fiai voltak a Szentszéknek, hanem apostoli királyoknak is érezték magukat.
1504. évi XXV. törvénycikk A szentszéken az idézéseket az ügy előadása mellett kell elrendelni 1504. évi XXVI. törvénycikk A plébánosokat kegyuraik akarata ellenére nem kell megerősiteni ...
Egyszóval 45 év elmúltával, midőn Isten immár meg akarta mutatni szentjének érdemeit, hogy általa kinyilváníthassa a halandók számára ir-galmának jótéteményeit, a római Szentszék rendelése szerint apostoli levélben szentül elhatá-roztatott, ...
Lásd még: Esztergom, Esztergomi érsek, Főpap, Erdély, Országgyűlés
 
|