Székesfehérvár a dinasztia szakrális központjaként élvezett kiemelkedő helyet az ország településeinek sorában: itt koronázták a királyokat, s a 12. század elejétől kezdve a leggyakrabban itt is temették el őket.
Székesfehérvári keresztes konvent levéltára (P 1741)
Budai káptalan levéltára (P 1742)
R szekció: Az 1526 utáni gyűjtemény ...
Caritas - székesfehérvári apáca (1083) 2.1.360
Carrara - itáliai család 2.9.320, 2.10.320, 325, 385, 405, 420, 3.1.285, 4.5.40
Carrara Albertin (1347) 2.10.170 ...
Unokaöccse a székesfehérvári csatában június 19-én legyőzte, fogságba ejtette, majd trónigényéről lemondatva visszaküldte Mánuelhez, aki kijelentette, hogy felhagy IV. István támogatásával. Az ekkor kötött békeszerződés értelmében került III.
Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, ki vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekre is használta; Franciaországban kétségtelenül az ő küldetéséből járt.
Henrik udvarába, honnan német sereg kisérte haza Székesfehérvárra, hol a főpapok és főurak őt másodszor is királlyá koronáztatták.
István egyik legjelentősebb egyházi alapítása a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt társaskáptalan (prépostság) felállítása volt Székesfehérvárott uralkodása második felében, pontosan nem ismert időpontban, talán 1015 után.
koronával fiát 1440 május 15-én Székesfehérvárt megkoronáztatta. Innen Győrbe ment és a kis L.-t - a nagy szükségtől kényszerítve - nagybátyja, III. Frigyes német-római császár gyámsága alá bocsátotta. Magyarországon most egy ideig I.
A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főnemest, Szapolyai Jánost (1526. nov. 10- én) választotta királlyá. A Habsburg-párti nagybirtokosok, főpapok zöme Mohács halottai között feküdt.
Székesfehérvárra húzódott vissza. Igyekezett, hogy segítséget juttasson be a várba és ez már augusztus 20- án részben sikerült is. Mintegy 3 ezer lóra ültetett janicsárt küldött, de csak pár száznak sikerült bejutnia a várba.
Július 21-én halt meg, s holttestét Székesfehérvárra vitték, hol királyi pompával temették el.
Szt. Isván kőkoporsója a székesfehérvári bazilika romkertjében.
Eredetileg római szarkofág volt, s a szent király temetéséhez átfaragták, keresztény jelképekkel díszítették
Rekonstruált honfoglalás kori nyereg ...
1061-ben I. Béla király országos gyűlést rendezett Székesfehérváron. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelték, a király azonban katonáival szétkergettette a tömeget. [5]
A németeknek tett békeajánlatát nem fogadták el. [1] ...
1504. évi XIII. törvénycikk
A Székesfehérvár, Somogy és Zala vármegyék nemesei meg a veszprémi káptalan között a dézsmanegyedek körül támadt egyenetlenséget biróilag meg kell vizsgálni ...
1688 A jezsuiták letelepednek Székesfehérváron, később rendházat, gimnáziumot és gyógyszertárat alapítanak
1689 Vándor missziós állomás működik Gyergyószentmiklóson (ma Gheorgheni, Románia) ...
meghal a király, Székesfehérvárott temették el. Halála után a hercegek: András, Béla, Levente elmenekültek az országból. 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták: Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt.
1163. június 19.
A székesfehérvári csatában II. István legyőzi IV. Istvánt. III. István újra elfoglalja trónját, IV. Istvánt száműzik.
Az események gyorsan követik egymást: november 11-én Székesfehérváron Jánost királlyá koronázzák, alig egy hónapra rá viszont az ellenpárt Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választja meg Magyarország uralkodójává. Két pártra szakad az ország.
Ha a réslövés elhúzódott, a lerombolt falszakasz mögött újat lehetett emelni. További veszteséget okoztak, ha a megrongált falszakaszt a védők aláaknázták, és akkor robbantották fel, amikor a benyomulók már ellepték.(Székesfehérvár, 1543.) ...
 Lásd még: Esztergom, Erdély, Magyar király, Királyság, Fejedelem
  
|
