Székesfehérvár a dinasztia szakrális központjaként élvezett kiemelkedő helyet az ország településeinek sorában: itt koronázták a királyokat, s a 12. század elejétől kezdve a leggyakrabban itt is temették el őket.
Székesfehérvárnál a keresztény seregek
győztek
~ felső-magyarországi vármegyék támadása a török több várat is elhagy
- 1593/94. évi téli hadjárat - fordulópont ...
Székesfehérvári keresztes konvent levéltára (P 1741)
Budai káptalan levéltára (P 1742)
R szekció: Az 1526 utáni gyűjtemény ...
1464 Székesfehérváron megkoronázták
Központosítás 1464-1471
Feltételek: A 15. századra Magyarország népessége 3,5 millió fő (mint Angliának ekkor) ennek 80% magyar. Az egyszerű árutermelés megszilárdul.
Caritas - székesfehérvári apáca (1083) 2.1.360
Carrara - itáliai család 2.9.320, 2.10.320, 325, 385, 405, 420, 3.1.285, 4.5.40
Carrara Albertin (1347) 2.10.170 ...
Unokaöccse a székesfehérvári csatában június 19-én legyőzte, fogságba ejtette, majd trónigényéről lemondatva visszaküldte Mánuelhez, aki kijelentette, hogy felhagy IV. István támogatásával. Az ekkor kötött békeszerződés értelmében került III.
Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, ki vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekre is használta; Franciaországban kétségtelenül az ő küldetéséből járt.
IV. István (székesfehérvári csata után Bizáncba menekül).
Háború Bizánccal.
III. Béla (1172-1196) - Öccsével vetélkedik a trónért, az előkelők őt támogatják, a nagyhatalmú esztergomi érsek, Lukács és az anyakirálynő nem.
Henrik udvarába, honnan német sereg kisérte haza Székesfehérvárra, hol a főpapok és főurak őt másodszor is királlyá koronáztatták.
István egyik legjelentősebb egyházi alapítása a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt társaskáptalan (prépostság) felállítása volt Székesfehérvárott uralkodása második felében, pontosan nem ismert időpontban, talán 1015 után.
koronával fiát 1440 május 15-én Székesfehérvárt megkoronáztatta. Innen Győrbe ment és a kis L.-t - a nagy szükségtől kényszerítve - nagybátyja, III. Frigyes német-római császár gyámsága alá bocsátotta. Magyarországon most egy ideig I.
Ezért Erzsébet királyné udvarhölgyével, Kottanner Jánosnéval ellopatta a Visegrádon őrzött Szent Koronát, s időközben megszületett fiát Székesfehérvárott V. (Utószülött) László (1440-1457) néven királlyá koronáztatta, majd I.
A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főnemest, Szapolyai Jánost (1526. nov. 10- én) választotta királlyá. A Habsburg-párti nagybirtokosok, főpapok zöme Mohács halottai között feküdt.
Amikor az országot végigdúló törökök kivonultak Magyarországról, a székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főnemest, Szapolyai Jánost (1526. nov. 10- én) választotta királlyá.
Székesfehérvárra húzódott vissza. Igyekezett, hogy segítséget juttasson be a várba és ez már augusztus 20- án részben sikerült is. Mintegy 3 ezer lóra ültetett janicsárt küldött, de csak pár száznak sikerült bejutnia a várba.
március végén Székesfehérvárott tartott országgyűlésen a pártja vezéreivel kötött szerződésben készséggel fogadta meg, hogy az ország rendjeit régi szabadságaikban megőrzi, az országos tanácsba külföldieket nem vesz fel, ...
Július 21-én halt meg, s holttestét Székesfehérvárra vitték, hol királyi pompával temették el.
Szt. Isván kőkoporsója a székesfehérvári bazilika romkertjében.
Eredetileg római szarkofág volt, s a szent király temetéséhez átfaragták, keresztény jelképekkel díszítették
Rekonstruált honfoglalás kori nyereg ...
Béla király országos gyűlést rendez Székesfehérvárott. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelik, a király azonban katonáival szétkergeti a tömeget. - Győr nembéli Ottó ispán Zselicszentjakabon (Somogy m.) bencés monostort alapít.
1504. évi XIII. törvénycikk
A Székesfehérvár, Somogy és Zala vármegyék nemesei meg a veszprémi káptalan között a dézsmanegyedek körül támadt egyenetlenséget biróilag meg kell vizsgálni ...
1688 A jezsuiták letelepednek Székesfehérváron, később rendházat, gimnáziumot és gyógyszertárat alapítanak
1689 Vándor missziós állomás működik Gyergyószentmiklóson (ma Gheorgheni, Románia) ...
III. István ad először kiváltságot Székesfehérvár polgárainak, ez lesz a minta később
II. (Vak) Béla (1131-1141) ...
1038. augusztus 15.
Meghal I. (Szent) István magyar király. (Holttestét a székesfehérvári királyi bazilikában temetik el.) ...
Az események gyorsan követik egymást: november 11-én Székesfehérváron Jánost királlyá koronázzák, alig egy hónapra rá viszont az ellenpárt Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választja meg Magyarország uralkodójává. Két pártra szakad az ország.
Ezután Joachim Székesfehérvárra vitte a kis Lászlót, hogy királlyá koronázzák. Ott azonban főurak egy csoportja fegyverrel megtámadta a királynét. Végül azonban vereséget szenvedtek, s a tízéves Lászlót királlyá koronázták.
Ha a réslövés elhúzódott, a lerombolt falszakasz mögött újat lehetett emelni. További veszteséget okoztak, ha a megrongált falszakaszt a védők aláaknázták, és akkor robbantották fel, amikor a benyomulók már ellepték.(Székesfehérvár, 1543.) ...
 Lásd még: Esztergom, Erdély, Magyar király, Fejedelem, Királyság
|
