Székelyek

Az avarok és a székelyek eredetének kérdésében megkísérlem alkalmazni azokat a főbb filozófiai-értelmezéstani szempontokat, melyek fölvázolására az alábbiakban kerül sor. Persze ebben a filozófia egészen gyakorlati irányulású alkalmazásáról van szó.

A székelyek magukat a hunok ivadékainak tartják. Ezt a hitet őseiktől örökölték, ősi hagyománynak tartják, s ehhez szívósan ragaszkodnak. Ennek írott emlékei a XIII.

A székelyek szétszórásával egyidejűleg menekülhetett a Csaba-magyara néprész a Balkánra, a Vardar vidékére.

A székelyek többször föllázadtak az erőszakos sorozás és a nem megfelelő körülmények miatt, ezért 1764-ben a bécsi udvar megbízta Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben két székely és két román határőrezredet.

A székelyek kiábrándulva a Báthoryakból a "törökös" Erdélyre támadó Mihály vajda mellé álltak, és Sellenberk falu mellett 1599. októberében legyőzték Báthory Andrást, akit menekülés közben öltek meg.

A székelyekről szólva Györffy rámutat arra, hogy Attila népeként való beállításuk "Anonymustól származik, aki ezzel a magyarok pannóniai jogfolytonosságát igazolja.

Ezenközben emez a tartomány vidékein hallatlan gyorsasággal véres kardot röptét körül, faluból, városból katonát szed, a székelyeket fegyverbe szólítja, ...

Erre a székelyek is fellázadtak régebbi szabadalmaik (adómentességük stb.) visszaszerzésére; de leverettek s régi szabadságuk eltöröltetett, a köznép elveszté nemességét s különleges jogaik megszüntettetvén, ...

Mint Kézai óta az egész magyar történetírás, Lisznyai is a hun-magyar azonosságot és a kettős honfoglalást (Attila, ill. Árpád) vallja, ő maga érthetően különös hangsúllyal a székelyek hun eredetére és erdélyi kontinuitására.

Árpád-kori krónikáink szerint a honfoglaló magyarok által a Kárpát-medencében talált székelyek a hunok maradékai (akik Árpád magyarjai elé mentek és csatlakoztak hozzájuk), a magyarok a hunok rokonai, az Árpádok pedig Attila leszármazottjai.

Erdély védelme az ott élő kiváltságos népelemek (a szászok és a székelyek) önvédelmi harcán és az erdélyi vajda (egyben székelyispán) mozgó kontingensein alapult.

A székelyek és szászok közigazgatási-bíráskodási területei a székek, élén a királybírák álltak. Az uralkodói döntést igénylő ügyeket Erdélyben a Fejedelmi Tanács tárgyalta, az uralkodói döntések végrehajtásáról a kancelláriák intézkedtek.

([lat.] bubulci haidones) A török háborúk katonaigényét kihasználva (s félve az örökös jobbágyság terhétől) fegyverforgató csoporttá alakultak át (ld. Dózsa-felkelés) A ~-k szökött jobbágyok, kisnemesek, mezővárosok polgárai, végváriak, székelyek, ...

Gábor, Isten kegyelméből a szent római birodalom s' Erdély fejedelme. Magyarország részeinek ura, a székelyek ispánja, és Oppeln és Ratibor herczege satöbbi stb. Értelmes és körültekintő kedves hiveinek, üdvözletünket s' kegyelmünket.

:keleten a székelyek. Ezen kívül volt a gyepűelve, a magashegyek vidéke, ami sokáig néptelen volt. A 12. század vége felé megindult a gyepű és a gyepűelve betelepítése, itt is kezdett kialakulni a vármegyeszervezet.

1289. november 18. IV. (Kun) László a tordai vár Aranyos folyó melletti földjeit székelyeknek adja.

Ezek a kiváltságok lehetnek kollektívek vagy személyenkéntiek (általában kollektív) Ezekért cserébe katonai szolgálatot teljesítenek. Ilyen szabadállapotú népcsoportok: hajdúk, székelyek, jászok, ...

Lassanként Thököly Imre a székelyek, a jászkunok, a hajdúk és a köznemesek nagy része is a szabadságharc oldalára állt.

Lásd még: Erdély, Fejedelem, Vitéz, Királyság, Magyar király