László koronázását Széchi Dénes esztergomi érsek hajtotta végre s Cillei Ulrikkal és Garai László, a királyné rokonaival élén a főurak tekintélyes csoportja vett részt ez ünnepélyen, mely a szabad királyválasztással szemben az uralkodó család ...
évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat - sok császárhű idegen kapott földeket M.o.
Ulászló király személyében a szabad királyválasztás elve győzött a kiskoru L. által képviselt örökösödési jog felett. De midőn Ulászló a várnai csatában (1444 nov. 10.) elesett, a rendek hosszas viták után megválasztották L.-t királynak.
pontjában foglalt 'ius resistendi'-ről (ellenállási jog), továbbá szabad királyválasztási jogáról és törvénybe iktatta a Habsburg-ház német és spanyol férfiágának az elsőszülöttségi elv szerint való örökösödését.
Hozzátartozik-e a szabad királyválasztás a magyar alkotmányhoz?
A családi szerződések
A mohácsi vész előtti magyar köznemesség
A rákosi végzés
Nemzeti király volt-e vagy akart-e lenni Mátyás vagy Zápolya?
Kellett-e az országnak Zápolya?
Buda visszafoglalása után, az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendek kénytelenek voltak lemondani a szabad királyválasztás jogáról, az ellenállási jogról, s kimondták a Habsburgok örökös királyságát.
A császári tisztek raboltak, zsaroltak. A nemesség "hálából" lemond a szabad királyválasztás jogáról, és eltörli az Aranybulla ellenállási záradékát is. A vitézlő rend katonáit szélnek eresztették és jobbágyi sorba eresztették őket.
1686-ban felszabadította Budát, hálából a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról s az ellenállási záradékról. 1691-ben a Habsburg Birodalomhoz csatolta az Erdélyi Fejedelemséget a Diploma Leopoldiummal. Alatta kezdődött a Rákóczi-szabadságharc.
 Lásd még: Erdély, Örökösödés, Pozsony, Jobbágy, Vitéz
|
