Szabad királyi város: fallal körülkerített, kiváltságokat élvező város, amely a király tulajdona.
Szabad királyi városok (civitas-ok): Ezek a városok teljes egészében uralkodói fennhatóság alá tartoztak. A területeket az uralkodó gyakran harc árán szerezte meg.
- Szabad királyi város
A városi iparosok mesterségük szerint céhekbe tömörülnek
A céhet a céhszabályzat szerint irányítja a céhmester ...
Valamennyi megye és szabad királyi város követe megjelent ezen a gyűlésen, kivéve négy-öt várost, amelyben német helyőrség volt. Az országgyűlés számára a két vonal között, szállásom parkján kívül nagy sátrat emeltettem.
Ez időben a város minden hivatalos eljárásnál "szabad királyi városnak" czimeztetik, az előljáróság pedig mint a szabad királyi város előljárósága találtatik az okmányokon aláirva, ekképen: "Nos judex, senatores Liberae reg. Civitatis Agriensis." ...
Voltak szabad királyi városok, melyek csak a királynak fizettek adót, önkrmányzattal rendelkeztek, s a királyi előírásoknak megfelelően fallal vették körül magukat.
század gazdasági fejlődése a városok, különösen a szabad királyi városok számának és lélekszámának növekedését eredményezte.
Magatartásán érződik, hogy 'szabad királyi városi' privilégiumait komolyan vette, s élt jogaival. Az iskolával kapcsolatosan rendszabályokat foganatosított és fizette az iskola rectorait.
Pest és Buda közigazgatási szervezete 1848 előtt lényegében - és mondhatjuk részleteiben is - azonos volt a többi szabad királyi város szervezetével.
a Magyarország és kapcsolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és más helységekben (ide nem értvén a királyi bányavárosokat) azon állapotban, melyben az 1790.
Kiemelkedő hadvezére volt Bocskai István, akinek vezetésével mondták ki a felső-magyarországi szabad királyi városok képviselői, hogy protestáns vallásgyakorlatukat ha kell, erővel is megvédik.
Nagyrészt paraszti, szabad királyi városok, khász-birtokok városainak polgárai, és kisnemesi származásúak voltak (de lehettek török elől menekült nemesek is). Nagyon gyorsan gazdagodtak. A 17.sz.
A királyi udvar megtelepedésének köszönhetően a település hamarosan valódi szabad királyi várossá vált, amelyben az ország bárói és nemesei sorban építették fel nagyméretű udvarházaikat.
1638. évi LXIII. törvénycikk
Szent-György és Bazin mezővárosokat, a szabad királyi városokhoz hasonlóan, királyi levelekkel az országgyülésre meg kell hivni
1638. évi LXIV. törvénycikk
A Kállay család kielégitéséről ...
Ugyanekkor kezdették a Zsigmond király által szabad királyi várossá tett Kolozsvár polgárai építeni a főtéren álló Szent Mihály templomot.
Egyidejüleg a magyar-horvát tengerparton fekvő Zengg szabad királyi város (Segna) Fiume vármegyéhez, a második báni határőrezredben fekvő katonai Sziszek pedig Sziszek várossal egyesíttetvén, Zágráb vármegyéhez csatoltattak.
 Lásd még: Királyi város, Pozsony, Erdély, Jobbágy, Országgyűlés
|
