regálé
(lat-. jura regalia) a. m. királyi haszonvételek; a magyar jogban kétfélék, u. m. nagyobb és kisebb R.-k. A nagyobb R.-k (tulajdonképeni jura regalia) a korona jövedelmeihez tartoznak s közszükségletek fedezésére szolgálnak.
Regálé jövedelmek (vám-harmincad, rév, szabad királyi város adója, bányajövedelem, urbura, pénzverés, só).
Banderiális hadsereg létrehozása.
Külpolitika: ...
hajtotta végre a legmélyrehatóbb gazdasági reformokat az Anjouk-ház uralkodói közül a.) a gazdasági reform alapjai - Károly Róbert uralkodása alatt (1308-1342) már megértek a feltételek arra, hogy a király domaniális jövedelmek helyett a regálé ...
Államszervezet: királyi birtokok haszna az anyagi alap, de egyre több a regáléjövedelem; adminisztráció bonyolódása, 1185.
Ebben az időszakban az uralkodói hatalom szilárd, és az uralkodó hatalmas vagyonnal rendelkezett, amelynek fő forrását a királyi jogon szedett jövedelmek az ún. regálék adták, ám ehhez fejlett árutermelésre volt szükség, ...
Rendkívüli mértékben felemelték a só árát és újabb regáléjogok gyakorlásával súlyosan megadóztattak mindenkit. Tovább fokozódott a protestánsok elnyomása. Az iskoláknak újabb sorát zárták be.
1723. évi XXI. törvénycikk
A katonaság kihágásainak s az ugynevezett "regáléknak" megszüntetéséről ...
Nemcsak hogy Erdélyben minden regálé-jövedelmet lefoglalt, hanem régi ellenségeivel is, így például Szentmiklósi Pongrác liptói főispánnal megbékélt. Kölcsönösen arra kötelezték magukat, hogy egymást minden ellenség ellen megvédelmezik.
 Lásd még: Erdély, Nádor, Tized, Vitéz, Horvátország
|
