A rákosi országgyűlés a csecsemő János Zsigmondot magyar királlyá választja, s gyámjaiul Fráter György kincstartót, Petrovics Pétert és Török Bálintot, a magyar királyi hadak főparancsnokát rendeli.
1505. rákosi országgyűlés: ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani.
IV. Kettős házassági szerződés
1506. Ulászlónak fiúgyermeke születik. Helyzetét javítandó kettős házassági szerződést köt a Habsburgokkal: ...
Az 1277-es rákosi országgyűlés
1277-ben László még csak tizenöt éves volt, pedig az Árpád-ház hagyományai szerint az uralomra képesség feltétele a tizenhatodik, de inkább a tizennyolcadik életév betöltése.
1307. október 10-én Károly Róbertet rákosi országgyűlés királlyá választotta. Ottó lemondott a trónról és elhagyta az országot, de az új király hatalma még nagyon gyenge lábakon állt, az oligarchák nagy része ugyanis nem tett neki hűségesküt.
halála után (1301. január 14) egy ideig harc folyt a magyar trónért a jelentkezők közt, ám végül Károly Róbert győzedelmeskedett, és az első, sebtiben véghezvitt 1301 -es koronázása után 6 évvel, 1307. október 10-én végre a rákosi országgyűlés is ...
A magyar nemesség az április 24-re kitűzött rákosi országgyűlésre készült, ahol fontos dolgokról: személyes ügyekről, a főúri és a köznemesi párt közti viszályokról kellett dönteni.
 Lásd még: Esztergom, Országgyűlés, Esztergomi érsek, Bécs, Buda
|
