Rákóczi Zsigmondnak három fia maradt, közülük a legidősebb György, aki folytatja a Bocskai által megkezdett hajdútelepítéseket, s az 1630-40-es években teljessé válik a Rákóczi-birtokok körül a hajdútelepülések gyűrűjének kialakulása.
Mihelyt Rákóczi Zsigmond lemondott, a Kolozsvárt ülésező rendek Bethlen Gábor buzgólkodása által megnyerve, az ismét fellépett Homonnai Bálinttal szemben az alig 19 éves Báthori Gábort választották Erdély fejedelmévé.
Mint azt már többen igen találóan állapították meg, úgy Rákóczi Zsigmondot, mint Bocskai Istvánt valóban ágyúkkal kergették el a király hűsége mellől. A család szerepe ettől kezdve egyre jelentősebb lett.
Az erdélyi állapotok Rákóczi lengyel kudarca után
Bécs "bűnei" Várad elestében
Kemény rémuralma
II. Rákóczi György méltatása
Használt-e a hitújítás és ártott-e a katolikus visszahatás a magyarságnak?
Rákóczi Zsigmond és Lórántffy Zsuzsanna ...
Máskor a szultáni parancsot rejtő piros bársonytokban eleve több jelölt nevére is akadt kitöltött oklevél, vagy pedig - mint Rákóczi Zsigmond (1607-8) esetében - a padisah parancsát hozó csausz kivakarta Homonnai Drugeth Bálint nevét, ...
RÁKÓCZI ZSIGMOND (1544-1608): erdélyi fejedelem 1607-1608 között. 1604-ben Bocskai Istvánhoz csatlakozott, s 1605-ben Erdély kormányzója lett.
 Lásd még: Országgyűlés, Erdély, Bethlen Gábor, Fejedelem, 1608
  
|
RSS
