Pragmatica Sanctio (lat.) e néven valamely nagy fontosságu államügynek végleges, a messzejövőre kiható elintézését értették, mely azután mintegy megváltoztathatatlannak tekintetett. Igy nevezték: IX. Lajos és VII. Károly francia királyok által 1269.
Károly 1723-as Pragmatica Sanctio-ban bár kimondta a birodalom feloszthatatlanságát, és a nőági örökösödést törvényesítette, ennek ellenére háború indult az osztrák örökségért. Az 1740-48-ig tartó háború során Ausztria elveszítette Sziléziát. 1741.
A nagyhatalmakkal és országaival sikerült elfogadtatnia 1713-ban a Pragmatica Sanctio-t (nőági örökösödés). Magyarország az 1722-23-as országgyűlésen fogadta el. Halála után mégis kirobbant az osztrák örökösödési háború.
A Pragmatica Sanctiora vonatkozóan hozott 1722-i határozatot újra becikkelyezték. 4. A Mária Terézia férjének, Lotharingiai Ferencnek, mint uralkodótársnak letett hűségesküt becikkelyezték. 5.
A Pragmatica Sanctio sorozatos megszegése Egyéb törvénytelenségek a "hazafiak" részéről Gróf Lamberg meggyilkolása Lamberg meggyilkolása után Hogy lett Jellasics a királyi biztos? Ki volt a hitszegő? A nemzetiségek "fellázítása" ...
A pragmatica sanctio elfogadásából csak azt láthatta, hogy életének törekvése: a német iga végleges lerázása nem hogy nem sikerül, de a nemzet ezt az igát állandósítja a leányág örökösödési jogának szentesítésével.
A családi örökség megőrzésére legfőbb biztosíték a pragmatica sanctio, melyet Magyarországgal 1722. fogadtatott el.
Lásd még: Örökösödés, III. Károly, Jobbágy, Bécs, I. Károly
 
|