A pozsonyi országgyűlés törvényei, melyek április 15-ikén nyerték meg a királyi szentesítést, a városok követeinek részvételével hozattak, s ekkor veszi kezdetét a városok állandó részvétele az országgyűléseken; ...
évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat - sok császárhű idegen kapott földeket M.o.
Mikor Mária Terézia trónra lépett, az 1741-i pozsonyi országgyűlésen a rendek Erdélynek Magyarországgal való egyesítését követelték. A királynő e kívánságot Erdélyre vonatkozóan igazságtalanságnak tekintette és azért a XVIII.
A magyar nemesség már előbb, az 1687-iki pozsonyi országgyűlésen (november 7. és november 10.) lemondott az Aranybulla 31.
A 30 éves háború idején indított hadjárat eredményeként biztosította az erdélyi fejedelemség és a magyarországi rendek számára az első (1606) és második (1624) bécsi békében foglalt és az 1608-as pozsonyi országgyűlésen hozott törvényben ...
Ennek politikai háttere, hogy az 1548-as pozsonyi országgyűlés XI. törvénycikke, amely a sakramentáriusokat száműzte az ország területéről, Debrecenre nem vonatkozott, mivel a város az 1538-as váradi béke értelmében Erdélyhez tartozott.
A harmincéves háború idején indított hadjárat eredményeként felújította az első (1606) és második (1624) bécsi békében foglalt, és az 1608-as pozsonyi országgyűlésen hozott törvényben megerősített jogokat, ...
Buda visszafoglalása után, az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendek kénytelenek voltak lemondani a szabad királyválasztás jogáról, az ellenállási jogról, s kimondták a Habsburgok örökös királyságát.
 Lásd még: Pozsony, Országgyűlés, Erdély, Nádor, Fejedelem
|
