Pozsony
1. vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk dunabalparti részében, határai Ny-on Morvaország, melytől a Morva folyó választja el, D-en Moson és Győr vármegyék, melyektől a Duna választja el, ...
Pozsony, Komárom, Abauj, Sáros, Nyitra vármegye levéltára
Nyitrai káptalan levéltára
ROMÁNIA ...
Pozsonyban lázasan folynak a tárgyalások, hogy hol, mikor s mit lehetne kezdeni az újabban elvesztett területek visszaszerzése terén, de közben a szultán hazaindul, mire a cseh és a német birodalmi katonaság is sebesen elhagyja az országot, ...
Pozsony fölött a nyitrai, ahol Nyitra élén a komolyságra és okosságra törekvő Antal püspök állt. Ezt a barsi követi, ahol Revistye van, Orbán egri püspök városkája.
A pozsonyi templomoknál a legitimáló érték természetesen hiányzott. Székesfehérvárott a koronázó- templom méltóságát Szent István sírja adta, a másik színhelyen pedig, a Szent Péter-templomban, Géza fejedelem nyugodott.
A pozsonyi békekötés után Gusztáv Adolf svéd királlyal kezdett tárgyalásokat egy szövetségkötés tárgyában.
1854 Megnyílik Pozsonyban a kollégium, később a bölcselet főiskola
1858 A jezsuiták letelepednek Szatmárnémetiben (ma Satu Mare, Románia) rendházat és gimnáziumot vezetnek ...
Pozsonynál a magyar had megsemmisíti a keresztény csapatokat Pozsonyi csata, de Árpád három fia (Üllő, Tarhos, Jutas/Jutocsa) életét veszti a csatában. Árpád is halálos sebet kap.
908: Hadjárat Szászországba és Türingiába.
évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat - sok császárhű idegen kapott földeket M.o.
Pozsonyban. A horvátok 1527 jan. 1. Ferdinándot, Szlavonia 1527 jan. 6. Sz.-t választotta meg. Ferdinándot bátyja V. Károly német császár, János királyt a Habsburgok halálos ellenésge, Ferenc francia király támgoatta.
évi dátumában nem kételkedhetünk, annak ellenére sem, hogy a Pozsonyi Évkönyv 998 alatt szerepelteti e hírt, miközben helyesen közli Adalbert vértanúsága idejéül 997-et.
A nagyfejedelem az ellentámadás helyét a fejedelmi sziget előtt, Pozsonynál választotta meg, ahová a különböző irányból összejöhettek a hadak, és közrefoghatták a bajorokat.
A 907. július 4-5-én lezajlott csatában a bajor hadsereg megsemmisült.
Eközben augusztus 30-án a csatavesztés híre megérkezett a fővárosba, mire az egész udvartartás még aznap éjjel elmenekült Pozsonyba. Másnap csaknem az egész lakosság követte őket. A szultán szeptember 12-én érkezett Budára.
Kevés szabad királyi város volt, mint például Buda, Pozsony, Bártfa, Eperjes, Kassa, a városfejlődés viszont önmagához képest jelentős volt Magyarországon.
A 30 éves háború idején indított hadjárat eredményeként biztosította az erdélyi fejedelemség és a magyarországi rendek számára az első (1606) és második (1624) bécsi békében foglalt és az 1608-as pozsonyi országgyűlésen hozott törvényben ...
Ennek politikai háttere, hogy az 1548-as pozsonyi országgyűlés XI. törvénycikke, amely a sakramentáriusokat száműzte az ország területéről, Debrecenre nem vonatkozott, mivel a város az 1538-as váradi béke értelmében Erdélyhez tartozott.
Sopron és Pozsony városai a főpap urak, bárók, mágnások és nemesek borait, vagy azokat, a kiknek ezeket eladták, területeiken, valamint a pozsonyi révben is ne tartsák vissza vagy ne akadályozzák és a szokottnál nagyobb vámot se szedjenek ...
1052
III. Henrik serege Pozsonyt ostromolja sikertelenül; hajóit egy Zotmund nevű magyar búvár elsüllyeszti.
1054. július 16.
IX. Leó pápa követe Konstantinápolyban nyilvánosságra hozza a pátriárkát kiközösítő pápai bullát.
V. László király a birtokot a török elleni harcokban szerzett érdemeik elismeréseként Pozsonyi Tamásnak és Zágrábi Szilassy Györgynek adta, aki később váci, majd visegrádi várnagy lett.
Megtiltjuk, hogy tüzesvas- és forróvíz-próbát valamely egyházban tartsanak, csupán a püspöki székhelyen és a nagyobb prépostságoknál, valamint Pozsonyban és Nyitrán.
Az igazságtalan bíró elleni fellebbezésről ...
Az események gyorsan követik egymást: november 11-én Székesfehérváron Jánost királlyá koronázzák, alig egy hónapra rá viszont az ellenpárt Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választja meg Magyarország uralkodójává. Két pártra szakad az ország.
A Szigetvár elestéig folytatódó évtizedben a Duna és a Balaton közé eső várakra kevesebb törvény irányul, a drinápolyi béke évti-zedeiben az összes törvénykezés fele a bányavárosi (tehát Pozsonyhoz /Bratislava, Szlovákia/ közel eső) főkapitányság ...
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Nádor, Vármegye, Esztergom
  
|
