Pozsony
1. vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk dunabalparti részében, határai Ny-on Morvaország, melytől a Morva folyó választja el, D-en Moson és Győr vármegyék, melyektől a Duna választja el, ...
Pozsony, Komárom, Abauj, Sáros, Nyitra vármegye levéltára
Nyitrai káptalan levéltára
ROMÁNIA ...
Pozsony, Muraköz visszaszerzése az osztrákoktól.
III. Kázmér támogatása (1335. visegrádi királytalálkozó).
Nápolyi trón megszerzése.
Pozsonyban lázasan folynak a tárgyalások, hogy hol, mikor s mit lehetne kezdeni az újabban elvesztett területek visszaszerzése terén, de közben a szultán hazaindul, mire a cseh és a német birodalmi katonaság is sebesen elhagyja az országot, ...
A pozsonyi templomoknál a legitimáló érték természetesen hiányzott. Székesfehérvárott a koronázó- templom méltóságát Szent István sírja adta, a másik színhelyen pedig, a Szent Péter-templomban, Géza fejedelem nyugodott.
A pozsonyi békekötés után Gusztáv Adolf svéd királlyal kezdett tárgyalásokat egy szövetségkötés tárgyában.
1491 Pozsonyi szerződésben újabb örökösödési szerződést köt a Habsburgokkal.
Események:
Teljesen szétmállott a központosítás ...
1854 Megnyílik Pozsonyban a kollégium, később a bölcselet főiskola
1858 A jezsuiták letelepednek Szatmárnémetiben (ma Satu Mare, Románia) rendházat és gimnáziumot vezetnek ...
Pozsonynál a magyar had megsemmisíti a keresztény csapatokat Pozsonyi csata, de Árpád három fia (Üllő, Tarhos, Jutas/Jutocsa) életét veszti a csatában. Árpád is halálos sebet kap.
908: Hadjárat Szászországba és Türingiába.
évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat - sok császárhű idegen kapott földeket M.o.
Kollonich Lipót - később már esztergomi érsekként - Szakolcán akarta templomhoz juttatni őket, de amikor a rend azt kérte, hogy Pozsonyban szeretnének elhelyezkedni, a zálogba került Korona vendégfogadót adta nekik.
Aztán a következőben a király úgy határoz, hogy ostrom alá fogja a Magyarország és Ausztria határán fekvő Hainburgot; ez a kisváros a Duna innenső partján Pozsony fölött tíz mérföldre egy magas hegy lejtőjére tapad; az ormon megközelíthetetlen vár, ...
Pozsonyban. A horvátok 1527 jan. 1. Ferdinándot, Szlavonia 1527 jan. 6. Sz.-t választotta meg. Ferdinándot bátyja V. Károly német császár, János királyt a Habsburgok halálos ellenésge, Ferenc francia király támgoatta.
évi dátumában nem kételkedhetünk, annak ellenére sem, hogy a Pozsonyi Évkönyv 998 alatt szerepelteti e hírt, miközben helyesen közli Adalbert vértanúsága idejéül 997-et.
A nagyfejedelem az ellentámadás helyét a fejedelmi sziget előtt, Pozsonynál választotta meg, ahová a különböző irányból összejöhettek a hadak, és közrefoghatták a bajorokat.
A 907. július 4-5-én lezajlott csatában a bajor hadsereg megsemmisült.
Felician mester bevádolta a Pozsony vármegyei főispán előtt egy French nevű serviensét, aki őt állítólag megkárosított, eltulajdonított tőle száztizenhárom ezüstmárkát.
Henriket követte nénje, Judit királyné is, maga Salamon azonban Pozsonyba zárkózott. Április 14-én már elismerte királyul Gézát, de kivánatosnak nyilvánította, hogy az uralomban Salamonnal osztozzék. VII.
Eközben augusztus 30-án a csatavesztés híre megérkezett a fővárosba, mire az egész udvartartás még aznap éjjel elmenekült Pozsonyba. Másnap csaknem az egész lakosság követte őket. A szultán szeptember 12-én érkezett Budára.
Úgy gondolta, hogy országait könnyebben tudja irányítani a két birodalma határán fekvő Pozsonyból, ezért 1429-től egyre többet időzött ott. Pozsonyban jelentős építkezésekbe is kezdett új székhely kialakításának szándékával.
A 30 éves háború idején indított hadjárat eredményeként biztosította az erdélyi fejedelemség és a magyarországi rendek számára az első (1606) és második (1624) bécsi békében foglalt és az 1608-as pozsonyi országgyűlésen hozott törvényben ...
Ennek politikai háttere, hogy az 1548-as pozsonyi országgyűlés XI. törvénycikke, amely a sakramentáriusokat száműzte az ország területéről, Debrecenre nem vonatkozott, mivel a város az 1538-as váradi béke értelmében Erdélyhez tartozott.
A harmincéves háború idején indított hadjárat eredményeként felújította az első (1606) és második (1624) bécsi békében foglalt, és az 1608-as pozsonyi országgyűlésen hozott törvényben megerősített jogokat, ...
Sopron és Pozsony városai a főpap urak, bárók, mágnások és nemesek borait, vagy azokat, a kiknek ezeket eladták, területeiken, valamint a pozsonyi révben is ne tartsák vissza vagy ne akadályozzák és a szokottnál nagyobb vámot se szedjenek ...
1052
III. Henrik serege Pozsonyt ostromolja sikertelenül; hajóit egy Zotmund nevű magyar búvár elsüllyeszti.
1054. július 16.
IX. Leó pápa követe Konstantinápolyban nyilvánosságra hozza a pátriárkát kiközösítő pápai bullát.
Helytartótanács (élén nádor vagy érsek), Magyar kamara (Pozsony)
Magyar kancellária (Bécs)
6 főkapitányság fejedelem (Gyulafehérvár)
országgyűlésnak csak tanácsadói jogköre van ...
V. László király a birtokot a török elleni harcokban szerzett érdemeik elismeréseként Pozsonyi Tamásnak és Zágrábi Szilassy Györgynek adta, aki később váci, majd visegrádi várnagy lett.
Megtiltjuk, hogy tüzesvas- és forróvíz-próbát valamely egyházban tartsanak, csupán a püspöki székhelyen és a nagyobb prépostságoknál, valamint Pozsonyban és Nyitrán.
Az igazságtalan bíró elleni fellebbezésről ...
Az események gyorsan követik egymást: november 11-én Székesfehérváron Jánost királlyá koronázzák, alig egy hónapra rá viszont az ellenpárt Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választja meg Magyarország uralkodójává. Két pártra szakad az ország.
A Szigetvár elestéig folytatódó évtizedben a Duna és a Balaton közé eső várakra kevesebb törvény irányul, a drinápolyi béke évti-zedeiben az összes törvénykezés fele a bányavárosi (tehát Pozsonyhoz /Bratislava, Szlovákia/ közel eső) főkapitányság ...
 Lásd még: Erdély, Vármegye, Nádor, Fejedelem, Esztergom
|
