Pestisjárvány

Rómát a felduzzadt Tiberis árja meg a partra vetett csúszómászók bűze árasztotta el, amiből aztán súlyos pestisjárvány keletkezett.

A következő évben azonban pestisjárvány tört ki, ami főleg a kurucokat sújtotta. Ekkor megindult a felbomlás. 1710-ben vívták a szabadságharc utolsó ütközetét, a romhányi csatát, ami nagyjából döntetlenül végződött.

Hatalmas probléma, hogy pestisjárvány üti fel a fejét. A nemesség a jobbágyokat visszarendeli a földekre, és a közteherviselés sem valósul meg. 1708-ban trencsénnél a kuruc hadak óriási vereséget szenvednek, egész ezredek szóródnak szét. Az 1708.

Időközben Athénben pestisjárvány tört ki, melyben Periklész is meghalt, de továbbra is folytatódtak a küzdelmek. Végül a kimerült felek békét kötöttek (421) a háború előtti állapotok alapján.

- zselléresedés, éhínség, pestisjárvány
- városokban munkabeszüntetések
- hadsereg gyenge (ld. fekete sereg szétverése), pedig éppen most kellene erős (török ellen) ...

A hadifoglyokból colonusok lettek, s feltöltötték velük a markomann háborúkban és a 167-69-es pestisjárványban megcsappant pannoniai lakosságot. A háború komoly pusztítást végzett a tartományokban, ám azok a háború után fokozatosan újjáéledtek.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak.
Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.
Hunyadi János-szobor Pécs főterén ...

1707 után, 1709-ben is szűkös volt a termés, 1710-ben jó termés ígérkezett, de akkor nagy sáskajárás pusztított s a pestisjárvány annyira megtizedelte az embereket, hogy a termést sok helyen a pásztor nélkül maradt barmok gázolták le.

Az 1697-1710 közötti évektől azután még természeti csapások sora is sújtotta a népességet: 10 év alatt két pestisjárvány, 1707-ben és 1709-ben árvizek, szokatlanul kemény tél, 1710-ben éhínség.

Lásd még: Fejedelem, Erdély, Királyság, Vitéz, Országgyűlés