pécsi püspökség
Alapította Szt. István 1009. Az alapító oklevél a püspökség határait a Tápé, Sió, Kupa (Koppány), Kopus (Kapos), Olma (Almás) vize és Kőárok közé teszi, vagyis a P.
A vár költségére és fenntartására a pécsi püspökség jószágai szolgáltak. Később 1563-ban, midőn várakozása ellenére nem lett nádor, Ferdinánd őt dunántúli főkapitánynak nevezte ki.
A sort a fekete magyarok leverését követően a pécsi püspökség megalapítása nyitotta meg. Az összefüggés a törzsi állam felszámolása, illetve a vármegye- és egyházszervezés között itt szintén nyilvánvaló.
Nincsenek adataink Győr megye Szent István-kori létére vonatkozóan, ám maga a település, illetve a vár előfordul forrásainkban: Koppány felnégyelt testének egy darabját 997-ben a "győri kapura" szegeztette fel István, a pécsi püspökség 1009.
Azo pápai legátus felszenteli az újonnan alapított pécsi püspökséget. - Pontosítják az addig alapított egyházmegyék határait, s vélhetően ez idő tájt kerül sor a kalocsai püspökség megszervezésére. (Ez utóbbi egyház még a 11.
a rászórt rágalmakra semmit sem válaszol, jól tudván, hogy az isten a halandók minden gondolatát ismeri, miért is a próbatétel után a király elbeszéli jövetele okát, Mór erényességét nyilvánosan megdicséri, és néhány hónap múlva a pécsi püspökség ...
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Veszprém, Magyar király, Főpap
  
|
RSS
