pasa
E szóról, melyet első sorban a törökség révén ismerünk, többféle vélemény van. Sokan azt állítják, hogy a pasa szó a persa pa-i ah, vagyis a sah lábának az összevonásából keletkezett.
pasa
Magas rangú katonák és hivatalnokok címe a hűbéri Törökországban.
Oszmán-török szó (paĹa), amely a perzsa pádsáh (nagyúr, tkp. oltalmazó király) folytatója, vagyis azonos a padisah méltóságnévvel. basa.
A "pasa" jelentése: Az Oszmán Török Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető cím.
PASA: a törökök a meghódított területeket katonai és közigazgatási egységekre (vilajetekre) osztotta. Elsőnek a budai vilajetet szervezték meg 1541 után. A vilajet élén a pasa állt (nevezik még beglerbégnek is).
pasa(basa)([tör.]bas)/ vilajet:
A török a 16-17. században meghódított területeket katonai célú közigazgatási egységekre (vilajetekre) osztotta.
Lutfi pasa szerint János imigyen adja elő kívánságát szövetsége- sének: "Magyarország királyi széke jelenleg üres, így jogos igényem van a királysághoz!.
Mialatt Ali pasa Veszprémet és a nógrádi várakat vette be - majd augusztus 9-10-én Palástnál megverte és elfogta Erasmus Teuffel királyi főkapitányt, aki csapatával megpróbálta útját állni -, ...
A szultáni sereg, élén az Ibrahim pasa vezette ruméliai had, közben július 2-4. között háborítatlanul átkelt a Száván, és július 11-én már a második védővonal kulcserődje, Pétervárad alatt állt.
1685-ben a váradi pasa elfogatta Thökölyt, és felajánlotta Lipótnak, aki nem fogadta el. A török csapás hírére 10-15 ezer kuruc átáll a Habsburgok oldalára, ezzel megszűnik a fejedelemség (kivéve Munkács, amit Zrínyi Ilona védett egészen 1788-ig).
Muzli egri pasa 1677-ben a gyöngyösi birákon 1650 frtra menő adóösszeget követelt. Ezen felül szedetett török harminczad is. Gyöngyösön a bor kiviteli adója köblönként 45 denár és a passusért 4 d., egy db. marha szállitási adója 1 frt 25 d. volt.
A Rákóczi megbüntetésére indult Szejdi Ahmed budai pasa 1660 elején felégette a hajdúvárosokat, lakóik nagy részét kardélre hányatta. Hadait Debrecen alá vezetve, a várost azzal vádolta, hogy a fejedelemhez húz.
Miután a rendek beiktatták Apafit a fejedelemségbe, Kücsük Mehmed pasa kivonult az országból, de szigorúan meghagyta Apafinak, hogy a Montecuccoli által visszahagyott német őrségeket fegyveres erővel is vesse ki az erdélyi várakból. Apafi felkérte I.
1523 júliusában érkezett állomáshelyére, Péterváradra és augusztusban már fel kellett vennie a harcot Ferhád boszniai pasa ellen, aki mintegy tizenkétezer fős hadserege élén a szerémségi Rednek várát vette ostrom alá.
A szultán távollétében budai helytartója, a pasa azonban nem tarthatta székhelyét az uralkodói rezidenciában, mivel török felfogás szerint ez palotalázadásnak minősült volna, ő csak a tanácskozások alkalmával kereshette fel azt.
Homonnán 8000 főnyi lovas sereg fogadta, Ungváron török csausz jött elébe, aki által a belgrádi pasa Makót tűzte ki találkozási helyül. Sz. Debrecenen át ide sietett.
1546. évi XL. törvénycikk
A király védje meg azokat a vármegyéket, a melyeket Mehmet pasa azzal fenyegetett, hogy tüzzel-vassal elpusztitja ...
Az ostromot irányító Szaturdzsi Mehmed pasa alig hozott ostromágyút. A szinte csak aknaharcra és rohamra hagyatkozó törökök nem boldogultak a védőkkel. Köztük a korábbi egri vesztessel, Nyáry Pál ezredessel.
 Lásd még: Erdély, Vármegye, Vitéz, Szolnok, Fejedelem
|
