partium
(lat.), a hajdani Zarán, Közép-Szolnok, Kraszna vármegyék és Kővár vidéke, amely magyarországi részek a XVI. és XVII. sz. folytán Erdélyhez való csatolás nélkül az erdélyi fejedelmeknek birtokába jutottak.
PARTIUM, RÉSZEK: a XVI. században fokozatosan Erdélyhez csatolt, de jogilag hozzá nem tartozó kelet-magyarországi területek.
Nos Kazvn begh partium finitorum cesaree Mtis Dei gratia zangsyak generose domine Katerine olim consorti Magnci Dni Valentini Therek salutem.
A katonai megszállók kis temetői vagy a rájuk utaló temetőtöredékek az egész Partiumban megtalálhatók. A siklói harcosok ruháját díszítő pénzek tanúbizonysága szerint ők a nyugati hadjáratokban is részt vettek.
] Partium) tartoztak. A 16- 17.sz.-ban Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros és Kővár vidéke, a lugosi és karánsebesi területek alkották a Partium törzsterületét. 1848-ig tartoztak a részek Erdélyhez.
1457-ben Hunyadi László lefejezése után, Szilágyi Mihály Erdélyt szemelte ki a főhatalomért való élet-halál harca kiinduló pontjául, mert ott és az azzal határos magyar Részeken (Partium) volt a legerősebb a Hunyadiak pártja.
Erdély uniója érdekében sürgette az úgynevezett Részek (Partium) visszakapcsolását is abban a reményben, hogy az okvetlenül maga után fogja vonni az uniót.
Zsigmond király 1437-ben a morvaországi Znaimban halt meg, s végrendelete szerint tragikus sorsú első felesége, Anjou Mária mellé, Szent László király lábához temették el Váradon (Nagyvárad-Partium (Erdély), ma Románia része; ...
Kimondták továbbá Erdély és a Partium csatlakozását Magyarországhoz [6.-7. törvénycikk], és eltörölték a cenzúra intézményét.
János király idejétől kezdve kiváltságokat kaptak az erdélyi fejedelmektől a Partium néven a fejedelemséghez csatolt magyarországi megyékben, hogy senkinek se legyenek jobbágyai, hanem csak a háborúban szolgáljanak.
 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Pozsony, Vármegye, Várad
|
